Új kiállítás egy gyanakvó orosz cárról

Korábban

Ürömben újratemették Alexandra Pavlovna cári nagyhercegnőt Nem kevés hányattatás után 2004. szeptember 11-én Ürömben végső nyugalomra talált Alexandra Pavlovna, II. (Nagy) Katalin unokája, I. Pál orosz cár leánya, József nádor felesége.

Bukását kiszámíthatatlan külpolitikája okozta

Anyja halálakor a 42 évesen lett belőle cár, mindössze öt évig (1796-1801). Amint megkaparintotta a trónt rendeletben szabályozta, hogy ezentúl nem a cár dönt az utódlásról, hanem az öröklésrend.

A birodalom külpolitikájában a hagyományos orosz franciaellenességet és angolbarátságot kiszámíthatatlanságával zavarta meg: először békét kötött Napóleonnal, később harcolt ellene, végül szövetséget akart vele kötni Anglia ellen. Az 1792-ben kezdődött nagy európai háborúban ezzel a kontinentális egyensúly elvét szegte meg.

Egyébként csak Málta elfoglalása után (1798) lépett be a nagyhatalmak szövetségébe Franciaország ellen, s 1799-ben, mint a máltai lovagrend nagymestere, a szigetet az elűzött rendnek kívánta juttatni. Napóleon közeledését nem utasította vissza, sőt, az angol flotta ellenében kezdett szervezkedésbe.

Országában szigorú intézkedésekkel növelte önkényuralmát, csökkentette a nemesség jogait, s olyan szigorú kémrendszert alakított ki, melyben magának vezető szerepet juttatott: Puskin műveinek cenzúrázását például személyesen vállalta.

A katonás magatartású, állandóan az összeesküvéstől és gyilkosságtól félő I. Pál bukását kiszámíthatatlan külpolitikája okozta: az angol szövetség felrúgását nem bocsátották meg nemesei.

Pahlen Péter gróf vezette a cár elleni nemesi összeesküvést, Szubokov, Bennigsen tábornok, Troscsinszkij szenátor, Vjaszemszkíj herceg és Uvarov segítségével. 1801. március 23-án éjszaka lepték meg Mihajlov-palotában lévő hálószobájában, előbb csak lemondásra akarták rábírni, de Pál ellenszegülése miatt leteperték a földre, és saját nyakkendőjével fojtották meg. A trónon fia, I. Sándor követte.

Pált még anyja jegyezte el (1773) Vilhelmina hessendarmstadti hercegnővel (Natalia Alexejevna), kinek gyermektelen halála után Pál 1776-ban nőül vette Zsófia Dorottya Auguszta württembergi hercegnőt. Ebből a házasságból 10 gyermek született: I. Sándor és Miklós, később orosz cárok; Konstantin és Mihály nagyhercegek; továbbá a következő nagyhercegnők: Alexandra Pavlovna (1799 óta József nádor felesége, s 1801-ben halt meg); Helena (1803-ban, mint Mecklenburg-Schwerin uralkodó-örököse halt meg); Mária (szász-weimari nagyhercegnő); Katalin (württembergi királynő); Anna (Németalföld királynője).

1. Zsarnok születik
2. Bukását kiszámíthatatlan külpolitikája okozta

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége
• Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát
• A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
• Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről
• Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko
• Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale
• Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné
• Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete