2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Gyermekszív az ereklyetartóban

2003. december 10. 09:00

Korábban

Mária Antoinette kivégzése
Kétszáztíz éve, 1793. október 16-án végezték ki Párizsban Mária Antoinette francia királynét, XVI. Lajos feleségét
Királyi orgia, avagy a monarchia lejáratása
XVI. Lajost túl nagy, feleségét, Mária Antoinette-et viszont túl kicsi nemi szervvel áldotta meg a természet
`Louis Capet` 210 éve lett nyaktiló áldozata
Az angol forradalommal ellentétben a francia király kivégzése a királyság intézményének végét is jelentette, így teljessé tette a szakítást a régi renddel.

`Nem lehet ártatlanul uralkodni.`

A hegypártiak 1792. augusztus 10-e, a királyság megdöntése óta népítéletet követeltek a király egész családjára: `az osztrák kurvára`, Marie Antoinette-re, valamint a király nővérére, sőt a gyermek dauphinre is. A szeptember 21-én összeült Konvent ugyan az általános választójog alapján állt fel, de korántsem demokratikus módon: a gyűléseken ugyanis csak a forradalom hívei mertek megjelenni és mind XVI. Lajos trónfosztását követelték. A Konvent végül ki is mondta a király trónfosztását. Ám az igazi kérdés az volt: mi legyen a családjával együtt a Temple tornyába zárt trónfosztott királlyal? A girondisták meg akarták menteni a királyt a kivégzéstől, ám a Tuilériákban, a királyi szálláson tartott házkutatás során terhelő bizonyítékokat találtak, s innentől kezdve nem lehetett figyelmen kívül hagyni a hegypártiak véleményét. Az ekkor állást nem foglalókat nevezték síkságnak vagy mocsárnak.

A forradalom történetével foglalkozó történészek ugyancsak csodálkoznak, mikor végigolvassák az 1792. év utolsó két hónapjában a király sérthetetlenségéről szóló jogi csűrés-csavarás konventi jegyzőkönyveit, hiszen a király ez idő alatt éppen börtönben(!) ült. December 3-án a Konvent szabályos bírósággá alakult át és ténylegesen megkezdődött a király pere, melyben XVI. Lajos kétszer - 11-én és 26-án - is megjelent.



A királyi búcsú végül szánalmasra sikeredett. A szomorú viták során a régi uralkodó, korábbi fenségétől megfosztva egyszerű állampolgárként tragikusan viselkedett. Védőivel együtt olyan egyoldalú védekezési stratégiát választott, amely alkalmatlan volt a monarchia megmentésére. Állandóan az 1791-es alkotmányra hivatkozott, melyben eleve jóváhagyta a régi rend elítélését, itt azonban hallani sem akart arról, ami korábban történt. De különösebben arról sem, hogy megfosztották trónjától és valójában nem állt már rendelkezésére a bírái által is elismert monarchikus alkotmány. Bírái családi nevén Capetnek, "Capet polgárnak" szólították.

Saint Just véleménye szerint a királynak azért kell meghalnia, mert király volt, s a bűnösségnek más bizonyítékára nincs szükség: "Nem lehet ártatlanul uralkodni."

A királygyilkosság a francia forradalom radikalizálódásának szimbólumává vált. A guillotine-t a Forradalom terén XV. Lajos szobrának helyén állították fel. A nép egymást taposta, hogy lássa a kivégzést, és amikor Sanson, a hóhér felmutatta a király levágott fejét a 80 ezres tömegnek, a vérpad körül lelkes tánc vette kezdetét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár