A Szovjetunió polgárai hetven év után először választhatnak több jelölt közül
2004. szeptember 13. 12:06
A Szovjetunió polgárai hetven év után először választhattak több jelölt közül az újonnan létrehozott Népképviselők Kongresszusának összehívásakor. A reformkommunista képviselők hatalmas győzelmet arattak a konzervatívok fölött. 2895 jelölt pályázta meg az 1500 megválasztható mandátumot. A kongresszusban összesen 2250 hely van. A választókörzetek több mint kétharmadában kettőnél több jelölt indult. Különösen jelentős a moszkvai választási eredmény, ahol Borisz Jelcin, akit a konzervatívok 1987-ben párttitkárként megbuktattak, a szavazatok 89%-át szerezte meg, és megsemmisítő győzelmet aratott a párt hivatalos jelöltje fölött. Más nagyvárosokban is, például Kijevben, a pártbürokraták jelentős vereséget szenvedtek. A Népképviselők Kongresszusának megválasztása részét képezi az 1988-ban hatályba lépett alkotmányreformnak. A kongresszus, amelynek kétharmadát a lakosság választja, és egyharmadát a társadalmi szervezetek küldik, a jövőben évente egyszer ülésezik. Megválasztja az államelnököt és a Legfelsőbb Tanácsot, amely egyfajta ügyintéző parlamentként többhónapos üléseket tart. Átalakították az államelnök hivatalát. Megnövelték a végrehajtó hatalom függetlenségét a pártapparátustól. Az új rendelkezések megváltoztatják a Legfelsőbb Tanács szerepét is, amely eddig automatikusan fogadta el a kormány határozatait, és évente csupán néhány napot ülésezett. A cél egy demokratikus hatáskörű parlament létrehozása. A nyugat-európai sajtó a szovjetunióbeli választásokat "egy radikális új korszak" nyitányaként értékelte. A választásokat Mihail Gorbacsov pártvezető nyitási politikájában fontos lépésnek tartják. A tudósítók hangsúlyozták, hogy miközben az emberek a párton belül szélesebb demokráciát óhajtanak, változatlanul az SZKP-t tartják a reform mozgató erejének. Ez a bizalom azonban az 1990-es év folyamán fokozatosan csökkenni látszott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap