Kempelen Farkas sakkautomatája újjáéledt
2004. március 26. 09:00
Az idén 270 éve született és éppen ma 200 éve halott Kempelen Farkas híres sakkautomatáját, amelynek eredetije 1854-ben elégett, a világ legnagyobb számítógép-múzeuma újra megépíttette. Noha valóban ember volt benne, Kempelen zseniális szerkezetet alkotott - állítják mai szakértők.
Korábban
Kasztíliai Izabella, aki egyesítette Spanyolországot és Kolumbusz Kristófot felfedező útra küldte, a modern sakkjáték királynő-figurájához is mintául szolgált.
Ember a gépben
Tényleg ember volt benne |
Kezdettől fogva az a hír járta, hogy egy törpe növésű sakkozó ül a gépben, de Kempelen meg tudta nyugtatni a gyanakvókat, mikor segédje büszkén nyitogatta az automata ajtait, s azok mögött csak fogaskerekek látszottak. Fromme szerint valóban ember volt a gépben, mégpedig nem is mindig ugyanaz az ember, hanem a Kempelen által szerződtetett sakkozók egész sora. Kész csoda, hogy mindannyian megőrizték a titkot.
Mindennek ellenére a szerkezet zseniális - véli Fromme. Az 1,5 méter széles, 95 centiméter magas és 90 centiméter mély szerkezetben nem csupán arra volt hely, hogy a benne lévő ember a kutató pillantások elől megfelelően elrejtőzzön, attól függően, melyik ajtót nyitották ki, hanem egy kinyitható kis sakktábla is volt benne, s a gépezet igen csavaros mechanikai megoldással az ábrázolt török karjára, illetve a látható táblára vitte át azt, amit a gépben rejtőző sakkozó a kis tábláján lépett. Az elbújt ember pedig mágneses stiftek segítségével "látta" a szerkezetből, hogy mi történik a feje felett lévő táblán.
Az ügyes rendezés is elősegítette a sikert. Így például a figurától jobbra és balra nagy kandelábereket állítottak fel, amelyek fényénél nem tűnt fel, hogy a török bábu feje egyben kémény is, amelyen távozott a belül lévő olajmécses füstje - mondta el a múzeum szóvivője.
Kempelen Farkas sakkautomatájának titkát az alkotó haláláig, 1804-ig nem leplezte le senki, aztán az automata a 19. század első évtizedeiben újabb fénykort ért meg New York-ban, a Broadwayn. Ám a negyvenes évek elején a korszerű technikával eljött az ipari kor, Kempelen automatája vásári látványossággá vált, s titkát egyetlen dollárért leleplezték. Végül 1854-ben egy múzeumi tűz áldozatává vált, s azóta most látható első ízben újra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival 20:20
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap