Trónfosztás és függetlenség
2004. április 14. 10:00
155 éve, 1849. április 14-én mondta ki a magyar országgyűlés a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását, és Magyarország és Erdély függetlenségét Ausztriától
Korábban
Százötvenöt éve, 1849. március 4-én bocsátotta ki I. Ferenc József osztrák császár az ún. oktrojált olmützi alkotmányt.
A kápolnai csata
Dembinszky Henrik a Tarnánál nem tudta visszaverni az osztrák támadást. Ferenc József a győzelem hírére kiadta az olmützi - ún. oktrojált - alkotmányt.
Mégse Kossuth-levél
Inkább a szabadságharc korából való értékes kordokumentum, semmint Kossuth Lajostól származó levél az a kézirat, amelyet egy szolnoki régiséggyűjtő vásárolt nemrégiben egy budapesti bolhapiacon.
A legnagyobb magyar március tizenötödikéje
Mit írt gróf Széchenyi István naplójába 1848. március 15-én, azon kívül, hogy epekövei borzasztóan kínozták?
Kossuth Debrecenbe visszatérve, április 12-én előbb az Országos Honvédemi Bizottmánynak terjesztette elő tervét, melynek tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől. Kossuth azonban az országgyűléstől várt jelentős támogatást. Az április 13-án tartott zárt országgyűlési ülésen Kossuth indítványozta az ország függetlenségének kimondását és a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását, ám ekkor még nem igazán sikerült meggyőznie a képviselőket.
Az országgyűlés másnap, április 14-én nyílt ülést tartott, melynek kezdetén egy román képviselő azt javasolta: a nagy ünnepélyességre való tekintettel ne a református kollégium nagytermében, hanem a Nagytemplomban üljenek össze. Miután a ház elfogadta az indítványt, Kossuth egy inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlésben terjesztette elő a Magyarország függetlenségének kimondásáról és a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztásáról szóló határozat tervezetét. A tömeg lelkesedése gyorsan elvette a határozat ellenzőinek bátorságát. A javaslatot végül a képviselők közfelkiáltással, s nem szavazással fogadták el. Az országgyűlés egyben kormányzóelnökké, tehát afféle ideiglenes köztársasági elnökké választotta Kossuthot. A döntéseket megfogalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot, mely nagyrészt Kossuth munkája volt, április 19-én fogadta el az országgyűlés.
A Függetlenségi Nyilatkozat kimondta:
Az Nyilatkozat elfogadását a hadsereg sem fogadta kitörő örömmel, több tiszt nyíltan kikelt ellene. Görgei pedig csak ennyit üzent a futárral Kossuthnak: "Annyit mondjon, hogy ha máskor oly fontos dolgot tenni akar, előbb legyen szíves velem közölje."
További részletek: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története. Videopont kiadó, Budapest, 1996.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.