65 éve halt meg Bulgakov
2005. március 10. 12:04
Hatvanöt éve, 1940. március 10-én halt meg Moszkvában Mihail Afanaszjevics Bulgakov szovjet-orosz író, A Mester és Margarita című világhírű regény szerzője.
1
Itt kezdte meg irodalmi pályafutását, miután végleg hátat fordított az orvosi hivatásnak. Szatirikus lapoknak dolgozott, színdarabokat írt, részt vett szovjet kulturális szervezetek alakításában. 1921-ben emigrálni akart, de Batumiban nem sikerült hajót találnia, s így az elutazás helyett Moszkvába költözött, ahol a Gudoknak és más szatirikus lapoknak írt riportokat és karcolatokat. Nem csatlakozott egyetlen irodalmi csoportosuláshoz sem, ezért az ún. útitárs írók közé sorolták. Novelláskötetei után 1924-ben megjelent polgárháborús regényének, A fehér gárdának első része, majd 1925-ben az Ördögösdi és a Végzetes tojások. E két utóbbi, fantasztikus elemekkel átszőtt szatirikus kisregény egy csonkán maradt trilógia része: a harmadik darab, az 1925-ben megírt Kutyaszív csak 1969-ben jelenhetett meg, akkor is Párizsban.
1925 és 1930 között Bulgakov írói sorsa elválaszthatatlan volt a színháztól. 1926-ban - nem kis nehézségek árán - a Művész Színház bemutatta a Turbinék végnapjai című darabját. Közben újabb előadatási gondjai támadtak: 1926-ban Leningrádban a Zojka lakása című szatirikus darabot, 1927-ben Moszkvában a Bíborszigetet a hatóság nem engedélyezte bemutatni, az előbbi mű a Vahtangov Színház később mégis színpadra került. 1927-ben Bulgakov megírta a Menekülés című művét, melyet Moszkvában és Leningrádban is bemutattak, népszerűsége egyre nőtt, bár voltak ellenfelei: Majakovszkij élesen támadta, Sklovszkij is bírálta.
1928-ban ismét prózai műbe kezdett: a majdani nagyregény, A Mester és Margarita első változatát írta. 1929-ben a Menekülést Sztálin hirtelen szovjetellenesnek minősítette, s ezzel megpecsételte az író sorsát, a Turbinék végnapjai is lekerült a színről. 1930-ban Bulgakov minden művét betiltották, az újak megjelentetésére gondolnia sem lehetett. Ismét külföldre szeretett volna utazni, de útlevélkérelmét elutasították. Munkát nem talált, rendkívül szűkös anyagi körülmények között élt, s ezért kétségbeesésében levelet írt a Szovjetunió kormányához, amelyben azt kérte, hadd dolgozhasson, vagy hagyják emigrálni. Válaszként Sztálin személyesen hívta fel az írót lakásán. Ezután Bulgakov dramaturgi állást kapott a Művész Színházban, majd 1932-ben újra színre kerülhetett a Turbinék végnapjai.
Egy kiadó ismeretterjesztő regényt rendelt tőle Moliere-ről, így 1932-33-ban megírta a Moliere úr élete című regényt, melyből 1936-ban Álszentek cselszövése címmel színdarab is született. 1936-ban elkészült a Színházi regény, melyben keserű alapossággal mutatta be azt a kálváriát, melyet a színházi világban megjárt mint szerző és olykor mint színész is. 1937-ben a Puskin-évfordulóra Puskin utolsó napjai címmel drámát írt, majd 1938-ban elkészítette Cervantes remekének, a Don Quijoténak egyik legjobb dramatizált változatát, ám sem a Puskin, sem a Don Quijote nem kellett egyik színháznak sem.
Élete utolsó éveiben, már súlyos betegségével küszködve, írt még néhány operalibrettót, s egy darabot Sztálinról, amit azonban a cenzúra elutasított. 1940-ben életpályájának lezárásaként befejezte A Mester és Margarita című regényét. E méltán világhírű filozofikus-szatirikus művében lemondott a regény klasszikus műfaji hagyományairól, az időrendiségről, s egyszerre több síkra helyezte a cselekményszövést. Egyik síkja Bulgakov korának, a 30-as évek Moszkvájának szatirikus képe, melyben Woland mágus alakjában megjelenik a Sátán és fantasztikus kísérete. Egy másik szálon fut a Mester és Margarita csodás eseményekkel átszőtt szerelmi története. A regény filozófiai mondandóját a Mester irodalmi alkotása, a betétregény hordozza, amely Pontius Pilátus és Jesua-Jézus összecsapásán keresztül a hatalom és a jóság konfliktusáról szól. A regénynek Bulgakovék lakásán baráti körben tartott házi felolvasásokon nagy sikere volt, ám hosszú évekig kéziratban hevert, s csak 1966-67-ben jelentették meg az akkori Novij Mir című irodalmi folyóiratban.
A Mester és Margarita befejezése után nem sokkal Bulgakov állapota rohamosan romlott, látását szinte teljesen elvesztette, s 1940. március 10-én moszkvai otthonában vesezsugorban meghalt.
(Panoráma - Sarudi Ágnes, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap