2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Új háromnyelvű törvényoszlopot találtak

2004. április 21. 10:00

Jean-Franaois Champollion francia régész az ún. rosette-i kő segítségével fejtette meg a hieroglif írást. Az egyiptomi sztélén (törvényoszlopon) ugyanaz a szöveg volt olvasható három nyelven. Német régészek a hét elején bejelentették: a rosette-i kőhöz nagyon hasonlító, háromnyelvű sztélét találtak Kairótól 90 kilométerre, egy elpusztult romvárosban.

A rosette-i kő

Új "rosette-i követ" találtak Egyiptomban - jelentették be Potsdamban német kutatók, akik a kőtáblára bukkantak ásatásaik során. A híres rosette-i kő, amelyet még Napoleon egyiptomi hadjárata idején, 1799-ben, a Nílus deltájában találtak, a Kr. e. 2. században készült, és ugyanazt a szöveget - V. Ptolemaiosz király egyik rendeletét - tartalmazta egyiptomi, démotikus és görög nyelven. A francia Champollion a 19. században a három írás összehasonlítása révén fejtette meg az egyiptomi hieroglifák titkát. A rosette-i követ ma a British Museumban őrzik, mely Kairó után a világ második legnagyobb egyiptomi gyűjteményével dicsekedhet.

Christian Tietze, a Berlin közelében lévő potsdami egyetem régészprofesszora a hétfői sajtóértekezleten azt mondta: a lelet rendkívül érdekes, és 120 éve nem találtak Egyiptomban ehhez hasonló, több nyelven készült feliratú követ. A 99 cm magas és 84 cm széles szürke gránitkőre véletlenül bukkntak az egykori Bubasztisz város romjainál folytatott ásatáson. A vélhetően földrengésnek áldozatul esett romváros, mely egykor meghatározó politikai és vallási központ volt, a mai Kairótól 90 kilométerre északkeletre terül el. A kövön szereplő évszám szerint a sztélé i. e. 238-ban keletkezett, és III. Ptolemaiosz király egyik rendeletét tartalmazza ógörögül, démotikus írással és hieroglifákkal. "A rendelet azért fontos, mert külön említi az ősi egyiptomi naptár reformját, pedig ezt a reformot csak 250 évvel később, Julius Caesar idején sikerült teljesen életbe léptetni" - tette hozzá Tietze.

Az oszlopon 67 sornyi görög írás, 24 sornyi démotikus jel és számos hieroglifa látható. A szövegek a naptárreformról szólnak és Ptolemaioszt dicsőítik - többek között azért, mert a király gabonát hozatott be Szíriából, Főníciából és Ciprusról, így enyhítve az Egyiptomban dúlő éhínséget. "Az oszlopot III. Ptolemaiosz hatalmának és kegyességének megörökítése végett készíthették" - véli Tietze.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár