Vámbéry brit kém volt?

A The Guardian pénteki összefoglalója szerint a National Archives titkosítás alól felszabadított, aznap közzétett dokumentumaiból kitűnik, hogy Vámbéry a brit hírszerzés egyik első külföldi ügynöke volt a XIX. század végén, még a jelenlegi külső felderítő szolgálat, az MI6 életre hívása előtt. Hasznossága a britek számára abban állt, hogy a magyar tudóshoz ugyanazok az információk jutottak el, mint a török szultán füléhez. Vámbéry Ármin, akit a vezető baloldali brit napilap szerint Londonban Arminius Vambery néven tartottak nyilván, értesüléseket szolgáltatott a gyengülő ottomán birodalomról, és annak az Osztrák-Magyar Monarchiával, valamint Oroszországgal fenntartott kapcsolatairól.

 

Keith Hamilton, a Foreign Office történésze a The Guardiannek azt mondta: mindez olyan időszakban történt, amikor éppen megkezdődött "a Nagy Játszma, vagyis az ázsiai befolyásért vívott angol-orosz küzdelem újabb menete". A nyilvánosságra került iratok között vannak azok a levelek - jóllehet a tudós válaszai nélkül -, amelyeket Vámbéryhez intéztek brit külügyminisztériumi kapcsolattartói. Az egyik levélben a Foreign Office aggályainak ad hangot amiatt, hogy a török szultán különböző "manőverekkel ösztönzi a muszlim agitációt Indiában és Afganisztánban".

 

Vámbéry szolgálataiért évi 140 font juttatást és nyugdíjat alkudott ki a brit külügyminisztériumtól, jóllehet Lord Salisbury külügyminiszternek az volt a nézete, hogy a magyar tudós beszámolóinak jelentős része "pánikkeltő", és ezek "több kárt okoztak, mint amennyi hasznot hajtottak".

 

(Panoráma - Kertész Róbert, London)