Soha többé Anschlusst: 50 éves az osztrák államszerződés
2005. május 17. 12:00
Tíz évvel a háború európai befejeződése és 17 évvel Ausztria német bekebelezése után született az osztrák államszerződés.
A bevezetőből és 38 cikkből álló szerződést Ausztria és a négy nagyhatalom 1955. május 15-én írta alá Bécsben, és az 1955. július 27-én lépett hatályba. A megszálló csapatok kivonását Franciaország kezdte, a Szovjetunió 1955. szeptember 19-én, az Egyesült Államok az angolokat követően október 25-én fejezte be csapatainak kivonását az ausztriai megszállási övezetekből. A most jubiláló okmány elnevezésének magyarázata az, hogy Ausztriával nem lehetett békeszerződést kötni, minthogy Németország által bekebelezett terület lett 1938. március 13-án és megszűnt szuverén állam lenni. Az osztrák államszerződésről a négyhatalmi Külügyminiszteri Tanács 1946-ban kezdte meg a tárgyalásokat, 1948-ban a külügyminiszter-helyettesek vették át a stafétabotot, végül Raab kancellár 1955. április 12-15-i moszkvai tárgyalásain tisztázták a még vitás kérdéseket. A végleges megszövegezés feladata egy nagyköveti konferenciára hárult, amely jugoszláv és olasz területi igényekkel is szembesült.
Az osztrák államszerződés a fő hangsúlyt az 1938-as Anschluss megismétlődésének megakadályozására helyezte és ilyen értelemben írt elő kötelezettség-vállalásokat egy jövőbeli német békeszerződés számára is - amivel mindmáig adós a nemzetközi közösség.
Az osztrák hadseregben nem szolgálhattak olyan személyek, akik nem osztrák állampolgárok, a hitlerista szervezetek volt tagjai, Ausztriának nem volt szabad német tervezésű hadianyagot előállítani, német és japán építési mintájú polgári repülőgépeket beszerezni vagy gyártani. Az államszerződés külön cikkben rendelkezett a Dunán való hajózás szabadságáról. A Szovjetunió harminc évre koncessziót kapott az osztrák kőolaj-kitermelés 60 százalékát biztosító olajmezőkre, a kutatási területek 60 százalékára, megkapta az olajfinomítók jelentős részét, a Dunagőzhajózási Társaság (DDSG) magyarországi, romániai és bulgáriai javait.
Moszkva előzőleg, 1955. január 25-én megszüntette a hadiállapotot Németországgal, s egy nappal az osztrák államszerződés aláírásra bocsátása előtt, 1955. május 14-én életre hívta a Varsói Szerződés Szervezetét.
(Panoráma-Pirityi Sándor)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap