15 éves a szabadság: vélemények a rendszerváltásról
2005. május 23. 09:50
Tizenöt évvel ezelőtt, 1990. május 23-án lépett hivatalba az új Magyar Köztársaság első demokratikus kormánya.
Korábban
Kádár halála, Nagy Imre rehabilitálása 1989. július 6-án néhány órás különbséggel meghalt Kádár János és rehabilitálták az 56-os forradalom kivégzett miniszterelnökét, Nagy Imrét. |
Magyar ellenzékek Lengyel László tanulmánya a Rubicon rendszerváltásról szóló tematikus számában. |
Az 1990-es szabad választások után május 22-23-án tartott kormányalakító ülést a parlament. Az országgyűlés elfogadta a kijelölt miniszterelnök, Antall József által beterjesztett kormányprogramot, mely legfőbb feladatának az infláció csökkentését, a külföldi eladósodás megállítását jelölte meg. A kormány elnökét a legerősebb párt, az MDF adta, tagjai: nyolc MDF-es, négy FKGP-s, egy KDNP-s és három független.
Rainer M. János, az 56-os Intézet igazgatójának tanulmánya
A rendszerváltás utáni hiányos és esetleges jogi helyzetben az Alkotmánybíróság valóban elment a lehetőségei végső határáig. "A jogállam kiépítésében ez volt a legrövidebb és a legjobb út, vállalom érte a felelősséget."
Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke
"A rendszerváltás politikailag azt jelentette, hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép, gazdaságilag pedig azt, hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság, a kapitalizmus. Kérdés, hogy mi maradt e minimum teljesülése után. Származnak-e még a rendszerváltásból következő feladatok a szociáldemokrata politikára, vagy a kormánynak immár csak az új rendszerből adódó konfliktusok megoldásán kell gondolkoznia?"
Bozóki András kulturális miniszter 2003-ban politológusként értékelte a rendszerváltást
"Az eltelt másfél évtized jelentősen átalakította a hatalomgyakorlás mechanizmusát, megváltozott a politikai akaratképzés és döntéshozatal jellege."
Debreczeni József a magyar demokrácia természetéről
A diktatórikus, kizsákmányoló szocializmus lebontását és a pluralista demokrácia megteremtését 1987 és 1990 között Magyarországon egyfajta sajátos "magyar útnak" tekinthetjük. A forradalmi jelentőségű változások békésen, rendezetten, tárgyalásos formában, az ország kormányozhatóságát és a központi hatalom kormányzóképességét megőrizve, alkotmányos-jogi keretek között zajlottak le.
Bihari Mihály előadása az alkotmányos rendszerváltásról
"A pártállami diktatúra egyetlen puskalövés nélkül adta át a helyét az alkotmányos demokráciának. Az új rend alaptörvényeit a régi parlament szavazta meg, a hatályos jogalkotási szabályok szerint. Egy világ süllyedt el, új világ keletkezett. A rendszerváltás, horderejét tekintve, semmiben nem maradt el a történelem nagy forradalmaitól."
Kis János, az SZDSZ korábbi elnökének értéklése 1989-ről
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap