„Ez az ember vagy uralkodik, vagy meghal” – megmenekülhetett-e volna XVI. Lajos?
2016. január 11. 14:06
Korábban
Az utolsó esély
„Capet Lajos” pere a Nemzeti Konvent előtt december 11-én a király hazaáruló magatartását a középpontba állító vádirat ismertetésével vette kezdetét, a hosszabb tárgyalásra pedig december 26-án került sor. Lajos ekkor már nem hitt benne, hogy el tudja kerülni a halálbüntetést. A képviselők 1793. január 16-17-én, maratoni hosszúságú ülésen döntöttek a büntetési nem kérdésében. A nézők – akik lelkesen tapsoltak minden alkalommal, amikor valamelyik képviselő a halálbüntetést támogatta – fagylaltot és narancsot ettek, és iszogattak is, hogy bírják a rendívül hosszú szavazást. A képviselők – igaz, kis többséggel – a halálbüntetés mellett döntöttek.
Bár Jean-Baptiste Mailhe, a sokak szerint a királypártiak által lefizetett képviselő indítványozta, hogy határozatlan időre halasszák el az ítélet végrehajtását, a következő ülésen ezt is leszavazták. A másik kísérlet a király megmentésére a franciául egyáltalán nem beszélő, ennek ellenére a Nemzeti Konventbe beválasztott köztársaságpárti amerikai politikus, író Thomas Paine-től érkezett. Paine egyrészt elismerte azt a támogatást, amit XVI. Lajos az amerikai államoknak nyújtott függetlenségi harcuk során, másrészt elvből ellenezte a halálbüntetést. Javasolta, hogy a királyi családot szállítsák az Egyesült Államokba, ahol jó polgárt nevelhetnének belőlük. Az ötletet a girondisták támogatták, de miután Marat és Danton is hevesen kikelt ellene, a javaslat sorsa eldőlt.
Január 20-án kihirdették, hogy a királyt ki fogják végezni. Az uralkodó fegyelmezetten fogadta az ítéletet és néhány napot kért, hogy – mélyen vallásos emberként – felkészülhessen, de kérvényét megtagadták. Aznap este még egyszer – december 11. óta először, de életében utoljára – találkozhatott a családjával. Másnap délelőtt, nem sokkal 10 óra után a király feje a guillotine előtt elhelyezett kosárba hullt. A király halála a forradalom kezdeti időszakában még korántsem volt szükségszerű, de a folyamatos hitelvesztés, valamint ezzel párhuzamosan a szélsőséges forradalmárok megerősödése megpecsételte az uralkodó sorsát. Halála után Anglia vezetésével létrejött az európai nagyhatalmak első koalíciója, kitört a polgárháború, majd következett a terror időszaka, néhány évvel később pedig megjelent Napóleon. Ki tudja, hogyan alakult volna a történelem, ha XVI. Lajos megmenekül a kivégzés elől...
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját 20:20
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap