Hosszú küzdelem után rövid élet jutott csak az önálló Montenegrói Királyságnak
2020. augusztus 28. 16:51 Múlt-kor
Korábban
Királyságból tagállam
Az 1878-as berlini kongresszus végül Montenegró teljes körű elismeréséhez vezetett, a továbbiakban egyetlen állam sem tekintette az Oszmán Birodalom részének. Innentől – továbbra is főként orosz segítséggel – az oktatás, a távközlés és a közlekedés fejlődése is felgyorsult. 1900-ban Miklós használni kezdte a „királyi felség” jelzőt, habár továbbra is csak fejedelem volt.
1905-ben a lakosság nyomására alkotmányt vezetett be, ezzel egyetemben nyugati mintájú sajtószabadságot és büntető törvénykönyvet is. Uralkodása kezdetének 50. évfordulóján, 1910. augusztus 28-án végül – az új típusú országgyűlés, a Skupština petíciója nyomán – kikiáltotta a Montenegrói Királyságot.
Királlyá válásával egy időben II. Miklós orosz cár kinevezte az orosz hadsereg marsalljává. E címet rajta kívül egyetlen külföldi, a Napóleont legyőző Wellington hercege kapta meg 1818-ban.
A katonai rendfokozat mindenesetre illeszkedett Miklós személyéhez: az 1812 és 1813 folyamán zajló balkáni háborúkban a leglelkesebb vezetőként teljesen ki akarta űzni a törököket a kontinensről, és hasonló vehemenciával sietett Szerbia segítségére az Osztrák–Magyar Monarchia 1914-es inváziójakor.
1916-ban azonban végleg ellene fordult a hadiszerencse: a szerb vereséggel Montenegró is a Monarchia csapatainak megszállása alá került, Miklós pedig előbb Olaszországba, majd Franciaországba menekült.
1918-ban a belgrádi hatóságok hathatós támogatásával Podgoricában megtartották „a montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlését”, amely kimondta a Petrović-Njegoš-ház trónfosztását és a Szerbiával való egyesülést.
A későbbiekben Montenegró Szerbiával együtt a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd 1929-től Jugoszlávia részévé vált, a második világháborút követően a titói Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság tagállama lett, az 1990-es években pedig továbbra is Szerbiával maradt államszövetségen az úgynevezett Kis-Jugoszláviában (Jugoszláv Szövetségi Köztársaság). E szövetségi állam kötelékei fellazultak 2003-ban, amikor Szerbia és Montenegró Államközösségévé alakult át.
A 2006. május 21-én tartott népszavazáson Montenegró polgárai 55,5%-os többséggel a Szerbiától való teljes elszakadás mellett voksoltak, az ország önállóságát június 3-án kiáltották ki. Az ország 2010-ben vált az Európai Unió tagjelöltjévé, 2017 óta a NATO teljes jogú tagja.
Habár ma nem királyság, hanem köztársaság, a fiatal állam önálló identitásának alakításában erősen épít a függetlenségi harcok által fémjelzett történelmére és a Petrović-Njegoš-dinasztia uralkodói által alkalmazott jelképekre – a zászlóban látható címer eredetileg I. Miklósé volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap