Kilincs a túloldalon
2019. június 16. 17:29 Szekér Nóra
A katalizátor: 1956
A hatalmat erre a „liberálisabb” szemléletre elsősorban az 1956-ban megélt élmény vezette, azaz a felszínre törő elemi erejű népharagtól való rettegés. Kádár rendszere ’56 kegyetlen megtorlására épült, és áthatotta a forradalom emlékétől való félelem, de a diktatórikus természete ellenére hangsúlyozottan törekedett egyfajta „kiegyezésre” és társadalmi elfogadottságra.
A rendszer felelőssége 1956 tekintetében nemcsak a megtorlásra terjedt ki, hanem arra is, ahogy megkövetelte az ezt „igazoló” ellenforradalmi tétel igenlését. Aki a Kádár-kori Magyarország törvényes keretei között kívánt élni, az a nyilvánosság előtt e minősítés tarthatatlanságát nem firtathatta, még azzal a kéréssel sem, hogy a halálra ítélt és névtelen tömegsírban nyugvó szeretteinek síremléket állíthasson.
Ugyanakkor e tétel körül rejlett a kádári hatalom akhilleuszi sarokpontja is. ’56 a rendszerrel való szembenállás szimbólumává vált. Emlékének felidézése az 1980-as évek eleji szamizdat kiadványok köré szerveződő kör fő témakörét jelentette. A népi mozgalom hagyományait felkaroló írók szilenciumot, lapbetiltást, szerkesztők menesztését hozó legélesebb konfrontációi is ’56 megidézéséhez kapcsolódtak. Nem véletlen, hogy az ellenforradalmi jelző megkérdőjelezése a rendszerváltozás eseményeiben katalizátorszerepet játszott. „Itt dől el, összetörjük-e magunkat saját korlátainkon, vagy mi törjük össze korlátainkat” – fogalmazott e minősítéssel kapcsolatban Pozsgay Imre az 1988. május 20–22-i országos pártértekezleten.
Ahhoz ugyanis, hogy a párt a szélesebb társadalmi alapra épülő reformpolitikában kezdeményező tudjon maradni, elsőként felül kellett bírálnia a csak hatalmi helyzetből fenntartható ellenforradalmi tételét. Az ellenzéki filozófus, Kis János ezt így fogalmazta meg a rendőri erőszakkal szétvert 1988. június 16-i tüntetésen: „Az MSZMP vezetői (…) valamiféle szocialista pluralizmusról beszélnek. Bármit jelentenek is ezek a szavak, mindenkinek tudnia kell, nem lehetséges valódi politikai nyitás és kiengesztelődés, amíg a kompromisszum útját temetetlen holtak torlaszolják el.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap