Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége
2020. december 16. 14:22 Múlt-kor
Korábban
Caligula obeliszkje
A Róma városának látképéhez közel két évezrede hozzátartozó hatalmas vörös gránitoszlop az ókori Egyiptom utolsó obeliszkje volt. Az építmény kultúrtörténeti jelentősége vitathatatlan, ugyanis ennek köszönhető, hogy a római hódítók átvették ezt az építménytípust.
A 33 méter magas obeliszk – amelyet Kleopátra parancsára valamikor a Kr. e. 30-as években készítettek el – szintén részét képezte a korábban már említett alexandriai épületkomplexumnak: a Caesareum mögött, a városra néző hatalmas téren, a Forum Iuliumon (később Forum Augusti) állították fel.
Kleopátra valószínűleg egy hatalmas, földre rajzolt lapóraszámlap, vagyis solarium mutatójának, gnómonjának szánta, amely az általa vetett árnyék segítségével mutatta volna az időt.
Az obeliszk nem sokáig maradt Alexandriában: a Kr. u. 37 és 41 között uralkodó Caligula császár Rómába vitette, ahol az édesanyja, Agrippina kertjében épített (és csak Nero császár uralkodása alatt befejezett) ún. circusban állíttatta fel.
A gránitoszlop a középkorban a keresztény mitológia részévé vált. Elterjedt ugyanis a legenda, hogy az obeliszket maga Salamon király készítette el. Ráadásul azon a helyen állt, ahol Nero Kr. u. 64-ben hatalmas vérengzést rendezett a Róma felgyújtásával vádolt keresztények között.
A hagyomány szerint az áldozatok egyikét, Péter apostolt az obeliszktől nem messze feszítették keresztre. Az építményt végül – egy tetejére helyezett kereszttel kiegészítve – V. Sixtus pápasága alatt, 1586-ban szállították át a Szent Péter térre. Az obeliszk a kereszténység pogányok felett aratott győzelmének szimbólumává vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.