Vérfarkasok, élőhalottak és cselszövő boszorkányok – ilyen volt egy fantasy a középkori Izlandon
2018. január 29. 18:05
Véres lakoma, hatalomvágyó királynő, magát a szerelméért feláldozó lány – mindezek alapján azt hihetnénk, hogy egy vadonatúj fantasy sorozattal van dolgunk. Pedig az Úlfhams rímur című izlandi elbeszélő költemény mintegy 700 évvel ezelőtt keletkezett.
Korábban
Bár a középkori izlandi irodalom legismertebb műfajának a már Magyarországon is népszerű sagák számítanak. Eme prózai elbeszélések mellett ugyanakkor elterjedtek voltak a verses formában papírra vetett történetek, a rímur-ök is. Ilyen költemény az Úlhams rímur is, amelynek legkorábbi kézirata a 16. századból származik, de maga a költemény a 14. században keletkezhetett.
A hat részből álló költemény Gotland királyának és fiának történetét beszéli el, meglehetősen fantasztikus elemekkel tarkítva. A hagyomány szerint Gotland szigetét egykor egy Vörn nevű pajzsszűz fenyegette. A viking harcosnő seregeit azonban Halfdane király sikeresen visszaverte. Győzelme azonban nem lehetett teljes, ugyanis a halálos sebet kapott Vörn utolsó erejével megátkozta a királyt és embereit, akik ettől fogva minden évben vérfarkasokká változtak a téli hónapokra. A boszorkányt egy, a tenger mellett álló sírhalomba temették, amelyet ezután senki sem mert megközelíteni.
Évekkel később a király felesége, Hildr megelégelte, hogy férje és katonái évről évre farkas formában szabadon garázdálkodnak a szigeten, ezért csapdát állított. A napra, amikor Halfdane és emberei visszatértek az erdőből, pazar lakomát szervezett, ahol a megátkozott férfiak a sárga földig leitták magukat. A részeg bódulatban fekvő királyt és embereit a királyné aztán lefejeztette.
Hildr ekkor házassági ajánlatot tett saját fiának, hogy ezzel biztosítsa hatalomban maradását. A herceg, Úlfhamr azonban elborzadva gyilkosságra és vérfertőzésre vetemedő anyjától inkább az erdőbe menekült barátaival. Hildr ekkor magához ragadta a hatalmat és újabb cselszövést forralt, ezúttal a menekült herceg ellen. Hamarosan békeajánlattal állt elő és egy újabb lakomát szervezett.
A túlságosan óvatosnak nem mondható herceg társaival vissza is tért anyjához, aki a lakomán valamennyijüket megátkozta. Két barátját – egy helyi nemes fiait – arra kárhoztatta, hogy a jövőben az asszonyok helyett inkább madarak iránt érezzenek szexuális vágyat, majd a messzi Bretagne vidékére száműzte őket. Úlfhamr herceg átka sem volt kellemesebb. Neki az élőhalott boszorkány, az apját megátkozó Vörn barlangjába kellett költöznie, ahonnan csak akkor szabadulhatott, ha egy lány hajlandó magát felajánlani a hercegért cserében.
Bár az átok sikerült, Hildr diadala azonban mégsem vált teljessé, ugyanis lánya, Dagbjört ekkor szembeszállt vele és rabszolgáival tűzre vetette a kegyetlen királynőt. Úlfhamr és barátai érdekében azonban már ő sem tudott mit tenni, így mindenki a számára kijelölt helyre távozott.
Később azonban valóban feltűnt egy lány, Ótta, aki hajlandó volt feláldozni magát a hercegért cserébe és átvenni a helyét Vörn barlangjában. Az így megszabadult Úlfhamr azon nyomban sereget toborzott és Bretagne felé vette az irányt. Miután megmentette barátait, Hermannt és Skjöldr-t, kiderült, hogy azok két darumadárba lettek szerelmesek az átok következtében. A csavar a történetben, hogy a két madár valójában két gyönyörű lány volt, akiket ugyancsak megátkoztak.
A társaság ezután visszatért Gotland szigetére, hogy szembeszálljon Vörnnel. Dagbjört megölette négy rabszolgáját és testüket Vörn sírhalmának négy bejárata előtt helyezte egy-egy máglyára. Az égő hús szaga előcsalogatta az élőhalott boszorkányt és amíg az falatozott, a herceg kimentette Óttát a barlangból és végül minden páros boldogan élt, amíg meg nem halt.
A középkori mese érdekessége, hogy bár címe Úlfhamr herceget állítja a középpontba, a történet fonalát leginkább a női karakterek görgetik előre. A szálakat sokáig Vörn és Hildr mozgatja a háttérből és Dagbjört, illetve Ótta bátorsága az, ami végül segít legyőzni őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap