Levéltári kánon és történetírói tapasztalat
2009. július 14. 13:48 Gyáni Gábor
Korábban
Kronológiai illúzióktól mentesen
De vajon milyen más irányú lehetőség, eltérő rendszerezési alternatíva kínálkozik, pontosabban: mi a kívánatos ahelyett, ami kezdettől van és ami adottságként befolyásolja a történeti kutatási mindenkori logikai szerkezetét? A politikai és diplomáciai eseményeket a múlt valóságának elsőrendű (kizárólagosan) emlékezetre méltó „tényeiként” a középpontba helyező „államtörténetírás” mellett - olykor annak ellenében - jelentkező alternatív történetírások, amilyen a „társadalomtörténet”, veti fel pregnáns módon a levéltári kánon megbontásának és újradefiniálásának a sürgető igényét. Két kézenfekvő példát említek annak érzékeltetésére, hogy milyen, a történetírói gyakorlatban a levéltári adatszolgáltatással szemben nap mint nap megnyilvánuló latens igényről van vagy lehet leginkább szó.
Amikor a történetkutató az iratok (adathordozó levéltári dokumentumok) szeriális csoportosítására formál igényt, a kutatási érdeklődésének kiszolgálására alkalmas olyan „új” archívumot vizionál, amely a tartalom, nem pedig az eredet szerint rakja rendbe az iratállományt, „gyűjteménnyé” alakítva ily módon a levéltárt. Ily értelmű elvárást támaszt a levéltárral szemben a kvantitatív módszerekkel élő társadalomtudományos, közelebbről a szeriális történetírás,5 amely mindenekelőtt a kvantitatív (vagy csupán a kvantifikálható) adattömegek idősorai után kutakodik a levéltárban.
Az eddig mondottakból mintegy magától adódik a következtetés: kívánatosnak tetszik, hogy a történész lerázza végre magáról az archívum öröklött rendjét. Ennek eredményeként ugyanis, így Furet, „nem a források határozzák meg [immár] a diszciplína problémafelvetését, hanem a problémafelvetések határozzák meg a forrásokat.” Úgy kellene tehát átalakítani a levéltári iratok tárolási, nyilvántartási és kiszolgáltatási rendjét, hogy megfeleljen az immár a szeriális történelem által támasztott elvárásoknak; ami egyértelmű szakítás a levéltár által fenntartott kronológiai illúzióval is. Amiből részben az is következik, hogy noha „a történelem egészen máig kizárólag az emberi életekre vonatkozó írásos emlékeken alapult”, égetően nagy szükség lenne a múlt másmilyen nyomainak a kutatására is: „mennyi nem írásos emléket kell még módszeresen számba venni és leírni […, ami] a történész rendelkezésére egy olyan újszerű anyagot bocsátana, amelyet a tudományág fogalmi kibővülése igényel.”
Mindmáig hat bizonyos történész körökben a szeriális történelem ekként megfogalmazott eszménye; nem állítható ugyanakkor, hogy ez a történekutatói módszer és szemlélet idővel leváltotta volna a hagyományos államtörténetírást, és helyébe lépett volna a tudomány intézményi rendjében. Ennek ellenére ma is eleven az archívummal szemben éppen e történészek által megfogalmazott új használói igény, jóllehet mindez alig vagy egyáltalán nem változtatott eleddig a levéltárosi munkán.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap