Ehnaton múmiája hazatér egykori fővárosába

Sokáig senki sem tudta, hol nyugszik az egyistenhitet 3300 évvel ezelőtt bevezető "eretnek" fáraó, akinek el-Amarnában épülő sírkamrája befejezetlen maradt, és nevét törölték az egyiptomi uralkodók hivatalos listájáról.

Az egyiptomi legfelsőbb régészeti hatóság által kezdeményezett kétéves program keretében 16 királyi múmiát vetettek alá DNS-elemzésnek és CT-vizsgálatnak. A kutatás, amelynek eredményeit egy hónapja tették közre, és amely Tutanhamon családfáját, betegségeit volt hivatott feltérképezni, nem várt eredménnyel járt. Ennek során ugyanis bebizonyosodott, hogy a Királyok Völgyében 1907-ben az 55. számú sírban (KV55) felfedezett múmia Tutanhamon apjáé és III. Amenhotep fiáé, vagyis, ha hitelesnek tekinthetők az óegyiptomi feliratok, nem lehet másé, mint Ehnatoné.

A KV55-ös sírban nyugvó férfit sokáig túl fiatalnak tartották ahhoz, hogy Ehnaton legyen, aki negyvenes éveiben távozott az élők sorából. A mostani vizsgálatok megállapították a múmia pontos korát, amely megfelelt Ehnaton életkorának. Egy másik, korábban azonosítatlan múmiáról a vizsgálat kiderítette, hogy Ehnaton lánytestvére, egyben Tutanhamon anyja. Az asszonyt a jelek szerint brutálisan meggyilkolták: szétzúzták az arcát és a fejét.

Ehnaton múmiájának felfedezése véget vetett a fáraó kinézetével kapcsolatos spekulációknak. Az amarnai korszakból származó szobrain egy feminin figura látható asszonyos csípőkkel, hosszúkás koponyával és húsos ajkakkal. E szobrok alapján különböző elméletek születtek a fáraó öröklött megbetegedéseivel kapcsolatban. A múmia DNS-vizsgálata azonban egy teljesen átlagos férfiról tanúskodott, aki nem szenvedett semmiféle olyan genetikai megbetegedésben, amely feminin külsőt kölcsönzött volna neki.

Amit a kutatásnak nem sikerült kiderítenie, az Ehnaton halálának az oka. Míg Tutanhamon múmiája jó állapotban vészelte át a több mint három évezredet, Ehnatonnak gyakorlatilag csak a csontjai maradtak meg, a lágyszövetek megsemmisültek. Ez a balzsamozási technikákban megmutatkozó különbség Ehnaton uralkodása alatt meghonosodott új vallási nézetek számlájára írható, de a trehány "tartósítás" lehet az uralkodó iránti gyűlölet jele is. A szakértők további vizsgálatokat terveznek, hogy még több részletet derítsenek ki Ehnaton családjáról.

A Minya-kormányzóságban tervezett múzeumban Ehnaton mellett elhelyezik anyja, Teje királyné múmiáját, valamint a fáraó balsorsú nővérét-feleségét is. A tárlat Záhi Havvász, a régészeti hatóság vezetője szerint Ehnaton történetét hivatott elmondani.

Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia tizedik fáraója i.e. 1355 és 1337 között uralkodott. Leginkább az úgynevezett Amarna-reformjáról (átfogó vallási-kulturális reformjáról) ismert, amelynek során igyekezett bevezetni Egyiptomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a központba. Uralkodásának ötödik évében Thébától északra, a Nílus partján új fővárost alapított, Ahet-Atont, ahová két év múlva tette át a székhelyét a királyi udvar. Egykori lakosságát 20-50 ezer fő körülire becsülik.

Ehnaton halála és reformjainak kudarca után a királyi udvar elköltözött a városból, amelyet lakói az ezt követő tíz évben fokozatosan elhagytak, építményeit megrongálták vagy széthordták más építkezésekhez. Ahet-Aton összesen alig több mint két évtizedig lehetett lakott, és a világ egyik legrövidebb életű fővárosa volt.