Írók a szomszédban - miért vonzotta Újlipótváros a magyar irodalom nagyjait?
2014. július 21. 12:55 Domonkos Eszter
Korábban
Az irigyelt Nyugatosok: Ady, Kosztolányi és Hatvany
Kosztolányi Dezső
Nem meglepő módon a kor irodalmi elitje, a Nyugatosok is megfordultak a környéken; egészen rövid ideig ugyan, de újlipótvárosi lakos volt például Kosztolányi Dezső is, aki az Újpest rakpart 6. szám alatti Palatinus-házban bérelt lakást. Az 1911-ben épült Palatinus-házak a kor első, rendkívül divatos lakóparkjának számítottak, bár a kerület területrendezése még erősen váratott magára, és a hatalmas bérházak mögött egy meglehetősen rossz közbiztonságú szegénynegyed és gyártelep húzódott. A palatinus szó latinul nádort jelent, a házak neve így őrizte meg, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, amelyeket a nádori család kapott a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsától köztulajdonba vett Margit-szigetért cserébe.
Palatinus-házak
Kosztolányi az elsők között költözött az épületbe 1912-ben, s a Dunára néző második emeleti lakást költséget nem kímélve egyedi bútorokkal és különleges ízléssel rendezte be. Bár a lakás tökéletes helyszínt biztosított Harnos (Görög) Ilonával közös reggeli rituáléiknak – amelyek során a hajnali kelés és számolatlan kávé után szerepjátékkal egybekötött helyzetgyakorlatokkal szórakoztatták magukat –, azt végül egy egész évre kifizetve hagyták hátra, és a kellemetlen dunai szél elől az akkori Fehérvári (ma Bartók Béla) utcába költöztek.
A Nyugat-alapító és mecénás báró Hatvany Lajos – akinek családjáé volt többek között az Alföldi Cukorgyár is – 1951 körül költözött a Pozsonyi út 40-be, a Dunapark házak középső lépcsőházának ötödik emeleti luxuslakásába, amelyben ezt megelőzően Kéthly Anna is lakott, s ahol gyakori vendégei voltak a kor olyan írónagyságai, mint Heltai Jenő, Szép Ernő, Devecseri Gábor vagy Karinthy Ferenc. A fáma úgy tartja, hogy a kultúra és a művészetek nagy mentorának elég volt egy hízelgő levelet írni, hogy pénztárcájába nyúljon és nagyvonalú kölcsönökkel segítse a nélkülözni kénytelen írókat.
A Szent István park mellett elterülő, modern stílusú Dunapark házak az Alföldi Cukorgyár megbízásából, Hofstätter Béla és Domány Ferenc tervei alapján épültek 1935-36-ban. A lakók nagy részét, köztük Hoffstättert is innen vitték a Duna-partra a nyilasok. A valóban lélegzetelállító lépcsőházat szándékosan úgy tervezték, hogy már belépéskor egyértelmű legyen mindenki számára, a házat nagyon jómódú családok lakják. A lakók kényelmét két lift, gyermekkocsi tároló, házfelügyelő szolgálta, társadalmi és anyagi helyzetüket pedig olyan luxust sugalló részletek nyomatékosították, mint a beltéri szökőkút, egy összefüggő tetőkert és egy speciális szellőzőrendszer, amely a lakásokba friss dunai levegőt szívott. A ház történetéről, többi híres lakójáról és az újlipótvárosi Bauhausról a Miénk a ház! csoport másik, A Bauhaus rejtett kincsei c. sétáján lehet még többet megtudni.
Dunapark ház és a presszó belseje
A Nyugat egy másik állócsillagának, Ady Endre egykori lakóházának utcaszintjén, a Visegrádi utca 18-ban most a Safari Travel működik, a költő féléves itt-tartózkodásának frappáns és nagy valószínűséggel teljesen véletlen emlékműveként. A nyughatatlan Ady 1911 tavaszán, a Lédával való végleges szakítást követően költözött öccséhez, Ady Lajoshoz és annak szigorú háztartást vezető feleségéhez a második emeletre. A magát legjobban bulvármagazinok és cigarettacsikkek növekvő halmai között jól érző költő azonban nem sokáig bírta a kötöttséget és az azzal járó házirendet, így székhelyét az egy utcával arrébb található Hegedűs Gyula utca 14-be tette át, ahol nemcsak legnagyobb pártfogója, Hatvany látogatta meg gyakran, de ahonnan, ha kedve tartotta, egy ebédre azért mindig visszarándulhatott öccséékhez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap