25 éve tört ki az irak-iráni háború
2005. szeptember 22. 10:30
Huszonöt évvel ezelőtt, 1980. szeptember 22-én tört ki az iraki-iráni háború, amely közel nyolc évig tartott, s amely Iránban másfél millió, Irakban negyedmillió emberáldozatot követelt. Negyedszázaddal ezelőtt Szaddám Huszein iraki államfő totális háborút hirdetett keleti szomszédja ellen, elindítva az akkori `harmadik világ` legvéresebb hatalmi összeütközését.
Korábban
A katonatiszt és a próféta: Husszein és Khomeini |
Szaddám Huszein a Bagdadtól nem messze fekvő Tikrítben született. Diákként részt vett 1959-ben az iraki elnök ellen szőtt összeesküvésben, halálra ítélték, de sikerült előbb Szíriába, majd Egyiptomba menekülnie. 1963-ban tudott hazájába visszatérni, 1968-ban alelnök lett, saját külön titkosrendőrséget szervezett. 1979. július 16-án vette át az elnöki hatalmat, nyomban kivégeztetett 21 magas rangú állami tisztségviselőt.
Iránban a megbuktatott perzsa sah 1979. január 15-én örök búcsút vett Teherántól, a hatalmat egy siíta vallási vezetőkből álló Forradalmi Tanács vette át, élén Khomeini ajatollahhal, aki előzőleg másfél évtizedet töltött franciaországi száműzetésben. A hadseregben végrehajtott "forradalmi tisztogatás", jelentős létszámcsökkentés, 250 tábornok menesztése nyomán az ország védelmi képessége lényegesen meggyengült.
Donald Rumsfeld találkozója |
1981. június 7-én váratlan csapás érte Irakot a "Nyugat" részéről. Izraeli F-16-osok szétbombázták a Bagdadtól nem messze lévő nukleáris központot. Az előzmény az volt, hogy Szaddám Huszein egy atomreaktort vásárolt Franciaországtól 260 millió dollárért. Két nappal a berendezés útnak indítása előtt azonban az izraeli titkosszolgálat emberei behatoltak a Toulon térségében működő atomtechnikai üzembe és annyira tönkretették a reaktortestet, hogy Irak csak két évvel később jutott a berendezéshez. Az izraeli ügynökök ezen túlmenően figyelmeztették a francia szakembereket, hogy nem szavatolják biztonságukat Irak területén.
Az iraki légierő 1985 márciusában szőnyegbombázást vezetett be harminc iráni nagyváros letarolására. Az iráni hadsereg akkorra már 170 ezer katonáját veszítette el, ami a reguláris állomány közel 100 százalékának felelt meg. Negyvenezer iráni katona esett fogságba; az iraki hadsereg 1985 tavaszáig 65 ezer embert vesztett halottakban, 11 ezret hadifoglyokban.
Az 1987-es statisztikákból kitűnt, hogy míg Irán számára az ország bruttó hazai termékének 12 százalékába került a háború, Irakot gazdasági katasztrófa szélére vitte a GDP 50 százalékát elérő háborús ráfordítás. A hadbanálló felek tömegével süllyesztették el semleges országok tartályhajóit kőolajrakománnyal, az Egyesült Államok emiatt például hozzájárult, hogy a kuvaiti hajók amerikai lobogó alatt közlekedjenek. Egyébként az irakiak - állítólag tévedésből - egy amerikai torpedónaszádot is elsüllyesztettek.
Az ENSZ BT 1987 júliusi tűzszüneti határozata előtt a Fehér Ház a Perzsa-öbölbe vezényelte a Missouri sorhajót; akkor ott cirkált már egy brit torpedóromboló és két aknászhajó, egy francia aknarakó hajó, egy szovjet cirkáló és négy aknaszedő, és nem utolsósorban nyolc közbülső kategóriájú amerikai hadihajó.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pirityi Sándor)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap