London múltjára utal Coenwulf érméje
2006. február 23. 13:00
A Coenwulf angolszász uralkodó képmásával díszített 1200 éves arany pénzérme az angol főváros korabeli szerepéről is árulkodik.
Korábban
Egy amatőr kincskereső 2001-ben, a Londontól északra fekvő Bedfordban olyan kiváló állapotban lévő arany pénzérmét talált, amelyről nem is sejtette, milyen nagy jelentőséggel bír. A szakértők azonban hamar felmérték a lelet fontosságát, az angol kormány pedig exporttilalom alá vette, ekképpen akadályozva meg az országból való kijutását.
Coenwulf korának legnagyobb hatalmú uralkodója volt. 796-tól 821-ig ült Mercia trónján, amikor a terület dominanciája meghatározó volt Britanniában. Királysága a Temzétől északi irányban North-Humberlandig húzódott, nyugatról Wales határolta, a monarchia legdélibb tartományát az általa leigázott Kent jelentette. 821-ben bekövetkezett halálával a tartomány befolyása hanyatlani kezdett, s négy évvel később teljesen megszűnt. Szerepét az Angliát egyesítő Wessex vette át.
Amint az a londoni British Museum legfrissebb híreiből kiderül: öt év alatt sikerült előteremteni a rekordnagyságú, 350.000 fontos vételárat, a hasonló ritkaságért valaha kifizetett legnagyobb összeget. Coenwulf király aranypénze február 9-e óta látható a múzeum Pénzgalériájában.
A lelet ritkasága miatt hatalmas értéket képvisel, mert csupán nyolc hasonló darabot ismernek. A 4,25 gramm súlyú érem mind közül a legjobb állapotban lévő, s az egyetlen, amelyről azt feltételezik, hogy angol uralkodó nevében kifejezetten áruforgalmi célokra verték. Az angolszász periódusra (410-1066) szinte kizárólagosan jellemző ezüst fizetőeszközt csak a legritkább esetben helyettesítette aranyból készült, a 805-810-ből származó érme felirata ("De vico Lundoniae", azaz a "londoni kereskedőhelyről") viszont egyértelmű bizonyíték a piaci forgalomban történő megjelenésre.
A pénzérme fontos információt ad a főváros korabeli szerepére vonatkozóan is, mely szerint London a 9. század elején inkább kereskedelmi központ, mint a politikai hatalom centruma volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.