150 éve halt meg Nahimov orosz tengernagy
2005. július 12. 11:00
Százötven éve halt meg a krími háborúban Szevasztopolt védő Pavel Sztyepanovics Nahimov orosz tengernagy.
Megsemmisítette a török flottát
Nahimov fontos szerepet kapott a krími háborúban, amelynek kiváltó oka a görög és római szerzetesek viszálya volt a jeruzsálemi szent helyek fölött. Az oroszok oltalmi jogot követeltek a török birodalom ortodox keresztényei felett, ám ezt a Porta - az angolok támogatását maga mögött tudva - elutasította. 1853-ban orosz csapatok vonultak be a török fennhatóság alatti román fejedelemségekbe, Moldvába és Havasalföldre, majd októberben hadat üzentek a törököknek. Omer pasa az oltenicai csatában legyőzte a cár csapatait, de november 31-án a Fekete-tenger déli partjainál, a szinopei (sinopi) kikötőben Nahimov admirális hajószázada felderítette, blokád alá vette, majd megsemmisítette a török flottát. Hamarosan Isztambult fenyegette, mire az angol-francia tengeri haderő behatolt a Fekete-tengerre, majd 1854 februárban ultimátumban követelte a dunai fejedelemségek orosz kiürítését.
A cár ezt visszautasította, márciusban pedig a két nyugati hatalom hadat üzent Oroszországnak. Ausztria és Porosztország egyetértésével 1854 szeptemberben az angol-francia expedíciós erők 70 ezer fővel Lord Raglan és Jacques Saint-Arnaud vezetése alatt partra szálltak a Krím-félszigeti Jevpatorijánál, majd a hadsereg szállítására vasutat is építettek Jevpatorija és Szevasztopol közt. Menysikov herceg, az orosz hadvezér az Alma-folyó melletti csatában nem tudta őket feltartóztatni, s októberben megkezdődött Szevasztopol ostroma. A város parancsnoka Kornyilov tengernagy, helyettesei Nahimov és Isztomin altengernagyok voltak, az erődítmények megerősítése Eduard Totleben tábornok feladata volt. Az oroszok flottájukat elsüllyesztették a kikötőben, hogy az angol-francia hajók ne juthassanak be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap