Gábor Áron könyve Szolzsenyicin munkásságához hasonlít
2005. július 13. 10:27
Gábor Áron franciául közelmúltban megjelent gulagról szóló trilógiáját Alekszandr Szolzsenyicin munkásságához hasonlította a L'Express című folyóirat legfrissebb száma.
A lap megemlíti, hogy a szovjet terrorról kevesebb mű született, mint a náci diktatúráról, s az 1982-ben elhunyt Gábor Áron hétszáz oldalas műve - Szolzsenyicinhez hasonlóan - a kommunista diktatúra áldozataként megélt emberi megsemmisítésről szól. Gábor a II. világháborút követően tizenhat hónapot töltött teljes elzártságban: először pszichiátriai osztályon, majd börtönben, végül öt évet a gulagon. Száműzetéséből 1960-ban térhetett haza Magyarországra, ahonnan Münchenbe disszidált, és ott írta meg visszaemlékezéseit.
A L'Express szerint szibériai büntetését Gábor egy olyan könyvért érdemelte ki, amelyben az orosz fronton tapasztalt tudósítói emlékeiről írt, valamint egy olyan jelentésért, amelyet a romániai magyar hadifoglyok helyzetéről fogalmazott meg, amikor egy humanitárius misszióban vett részt. A háború után Gábort a szerinte szadista és hazug magyarországi szovjet nagykövet személyesen hallgatta ki, s ekkor értette meg, hogy az emberi szavaknak nincs többé súlya.
"A könyv felbecsülhetetlen értéke a harmadik személyben megjelenített írásmódban rejlik: minden konkrét, tapintható, kézzelfogható. Nincs vérfürdő, csak elviselhetetlen rombolás. Gábornak egyetlen ereje van: soha nem gyűlöl. Sem a fegyőrt, aki embertelenül bánik vele, sem a politikai komisszárokat, akik megkínozzák. Az áldozat úgy áll ellen, hogy végtelen jelentést ad egyetlen mosolynak, egy normális emberi szónak, egy napsütéses napnak" - írja a L'Express kritikusa.
(MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap