60 éve kezdődött a potsdami konferencia
2005. július 19. 12:00
Hatvan éve, 1945. július 17-én nyílt meg az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam- illetve kormányfőinek berlini-potsdami tanácskozása, amely a teheráni és a jaltai csúcskonferencia nyomdokain haladva kimunkálta a második világháború utáni európai és nemzetközi politikai és jogrendet.
Korábban
Attlee, Truman és Sztálin |
A potsdami konferencia fő témája Németország lett, de körvonalazták az Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Finnország, Bulgária és Románia jövőjével kapcsolatos elképzeléseket is. Az akkori francia ideiglenes kormány fenntartásokkal fogadta a döntéseket, elsősorban a német központi kormány, a német határok, a német politikai pártok és a jóvátétel témakörében. Potsdamban életre hívták az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió, Franciaország és Kína Külügyminisztereinek Tanácsát, elsősorban azzal a rendeltetéssel, hogy előkészítse a Bulgáriával, Finnországgal, Magyarországgal, Olaszországgal és Romániával kötendő békeszerződéseket, valamint a "békerendezést" Németország számára. 1945. júliusáig még nem rögzítették a német határokat, nem volt német kormány és semmilyen "összállami" hatalmi szerv, a német gazdaság romokban hevert.
A potsdami megállapodások megerősítették Németország teljes megszállását, részletezték a megszállás politikai és gazdasági céljait (a militarizmus és a nácizmus kiirtása, az ország teljes leszerelése, a haditermelésre felhasználható német ipar felszámolása, illetve ellenőrzése, a haderő felszámolása, az SS, az SA, a Gestapo összes intézményeivel egyetemben, a háborús bűnösök felelősségre vonása, stb.). Rögzítették, hogy a legfőbb kormányzati hatalmat saját megszállási övezetében az amerikai, az angol, a francia és a szovjet főparancsnokság gyakorolja, a Németország egészét érintő kérdésekben pedig együttesen, testületileg döntenek.
A "hármak" intézkedtek a Szövetséges Ellenőrző Tanács felállításáról, amelynek székhelye Berlin lett. A várost illetően négyhatalmi kormányzásban állapodtak meg, érintetlenül hagyva Berlinnek azt a státusát, hogy egész területe a szovjet megszállási övezethez tartozik. Az amerikai elnök és a brit kormányfő hozzájárult ahhoz, hogy Königsberg és térsége a Szovjetunióhoz kerüljön. Sztálin kieszközölte, hogy a potsdami konferenciára meghívott lengyel kormányküldöttséget a kommunista Boleslaw Bierut, az Országos Nemzeti Tanács elnöke vezesse. Bierut nyilatkozatot tett Lengyelország nyugati határáról, amelynek alapján Potsdamban rögzítésre került az Odera-Neisse határ.
A nagy konferenciák |
A három nagy konferencája Hatvan évvel ezelőtt, 1943. november 28-án Teheránban találkozott Winston Churchill, J. V. Sztálin és F. D. Roosevelt. A szövetséges vezetők elsősorban az európai, ún. második front megnyitásáról tanácskoztak, de szót ejtettek a háború utáni béke fenntartásának módjáról is. Hatvan éve ültek össze a szövetségesek Jaltában 1945. február 4-én, a második világháború záróévének elején ült össze Jaltában a krími konferencia, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió csúcsértekezlete, amelynek keretében másodszor találkozott egymással - ezúttal szovjet területen - Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök, Joszif Visszárionovics Sztálin, a szovjet Népbiztosok Tanácsának elnöke és Winston Churchill brit miniszterelnök. |
A potsdami "hármak" szorgalmazták a békeszerződés megkötését Bulgáriával, Finnországgal, Magyarországgal, Olaszországgal és Romániával. Jelezték, hogy a békeszerződések megkötése "ezen államok elismert demokratikus kormányaival" lehetővé teszi ENSZ-tagsági kérelmük támogatását is. A háromhatalmi záróközlemény 13. pontja előírta, hogy a Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon élő németeket át kell telepíteni Németországba, egyenletesen elosztva őket a megszállási övezetek között. Hozzátette, hogy az áttelepítést rendben kell lebonyolítani, az emberiességi szempontok tekintetbe vételével.
Ami a Szovjetunió Japán elleni hadba lépését illeti, a szovjet küldöttség megerősítette: Moszkva a "megállapított időben" bekapcsolódik a távol-keleti agresszor szétzúzásába. Történeti visszapillantásban a potsdami konferencia a XX. század egyik legnagyobb diplomáciai csatája volt, stratégia méretű és jelentőségű ütközet történelmi formátumú államférfiak között, akik tudatában voltak az erőviszonyoknak, de igyekeztek is azokat a saját államaik és ideológiájuk javára tovább változtatni.
(Múlt-kor/Panoráma - Pirityi Sándor)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Hitler
- Lecserélte a francia forradalom jelszavait a németekkel kollaboráló rezsim
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Megújulva, múzeumi kiállítótérként adták át az egykori levéltár épületét Kaposváron
- Hitler legbelső titkait is elárulta a szövetségeseknek korábbi bizalmasa, „Dr. Sedgwick”
- Nemcsak információs küzdelemben, tűzharcban is alulmaradtak a sörpuccs kirobbantói
- Perceken múlt, hogy elkerüljük a második világháborút
- Mondvacsinált „provokációra” válaszul kezdődött el a második világháború
- Mit érhetett volna el valójában a Valkűr-hadművelet sikere?
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap