II. Sándor (Romanov)

Konzervatív fordulat

E hitében csak megerősítette mindaz, mait a gyakorlati politikában tapasztalt. Hazafias tüntetések és merényletkísérletek után 1863-ban felkelés tört ki Lengyelországban, ezt az oroszok csak nehezen tudták leverni. Oroszországban egyébként 1862-től a cári kormányzat egyre szigorúbb elnyomó intézkedésekkel igyekezett elejét venni a forradalmi mozgalmaknak. 1866 tavaszán Dmitrij Karakozov egyetemi hallgató rálőtt a Nyári Kertben sétáló cárra. Az uralkodó csodával határos módon megmenekült. Ám ezzel beteljesedett uralkodásában a konzervatív fordulat. Az elkövetkező nyolc évben legbizalmasabb minisztere Pjotr Suvalov, a titkosrendőrég vezetője volt, aki azzal igyekezett befolyását fenntartani, hogy vélt és valóságos veszélyekkel riogatta a cárt.
A merényletet követő reakció időszakában Sándor magánélete is fordulóponthoz érkezett: viszonyt kezdett a fiatal Jekatyerina Dolgoruvkaja hercegnővel. A kapcsolat megingatta tekintélyét mind a saját családján belül (felesége, Hessen-darmstadti Mária hercegnő hat fiút és két leányt szült neki), mind a szentpétervári udvari körökben. Bűntudatát kihasználva a pánszláv nacionalisták a betegeskedő, bigott cárné révén igyekeztek nyomást gyakorolni rá, mikor 1876-ban Szerbia háborúba keveredett az Oszmán Birodalommal. Sándor a béke híve volt, mégis magára vállalta az elnyomott szláv népek támogatójának szerepét, és 1877-ben hadat üzent a törököknek. A kezdeti kudarcok után az orosz csapatok végül győzelmet arattak, és 1878 elején előőrseik már a Márvány-tenger partján táboroztak. Az orosz diadal fő eredménye az volt, hogy Bulgária függetlenné vált Törökországtól. A hálás bolgárok szobrot állítottak Sándornak Szófia szívében.
Az orosz győzelem ugyankkor nyugtalanságot keltett az európai nagyhatalmakban, ezért a berlini kongresszuson (1878) kikényszerítették a San Stefanó-i béke felülvizsgálatát. A hazai közvélemény diplomáciai kudarcként értékelte a berlini feltételeket, s az országban válsághelyzet alakult ki. 1879-től újabb forradalmi terrorhullám indult el, s elsődleges célpontja maga az uralkodó lett. Több merényletet is elkövettek ellene: rálőttek, megkísérelték kisiklatni vonatát, majd a Téli Palotát akarták felrobbantani. Az utóbbi incidenst követően a cár aki rendíthetetlen, fatalista bátorsággal fogadta az ellene irányuló támadásokat, lényegében diktátori hatalommal ruházta fel a Legfelsőbb Bizottság elnökévé kinevezett Mihail Lorisz-Melikov grófot, aki kettős feladatot kapott: egyrészt fel kellett számolnia a merényletek hátterében álló Narodnaja Volja (Népakarat) elnevezésű szervezetet, másrészt átfogó reformprogramot kellett kidolgoznia, hogy visszanyerjék azoknak a mérsékelt erőknek a támogatását, amelyek kiábrándultak a cárból az 1868 óta folytatott elnyomó politika miatt. Miután a cárné 1880-ban meghalt, Sándor titokban házasságot kötött Jekatyerina Dolgorukajával (aki három gyermeket szült neki), és azt tervezte, hogy nyilvánosság elé lép vele, mint hitvesével. Hogy ezt elfogadhatóbbá tegye az orosz közvélemény számára, azt tervezte, hogy bejelentéssel egy időben szerény alkotmányjogi engedményeket tesz. Az elképzelések szerint két törvényhozó bizottság alakult volna, melyben közvetve választott képviselők is helyet kapnak. Ha az ún. Lorisz-Melikov-féle alkotmány hatályba lép, az oroszországi alkotmányos fejlődés csírája lehetett volna. A cár azonban bombamerénylet áldozata lett - éppen azon a napon, mikor hosszas tépelődés után végre aláírta az Általános Bizottság felállításáról szóló rendeletet.

1. Fiatalsága és a trónig tartó út
2. Háború és reform
3. Konzervatív fordulat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején