I. Bajbarsz
2005. szeptember 20. 19:12
Háború a Közel-Keleten
Bajbarsz a becsvágytól hajtva arra törekedett, hogy a keresztesek ellen Szíriában folytatott szent háborúban felülmúlja Szaladinnak, az Ajjúbida-dinasztia megalapítójának érdemeit. Miután elismertette magát szultánként, nekilátott katonai ereje megszilárdításának és növelésének. Újjáépíttette a mongolok által lerombolt szíriai várakat és erődöket, új teherszállító és csatahajókat állított hadrendbe. A keresztesek elleni erők központi irányítása érdekében egy államban egyesítette Szíriát és Egyiptomot, a három legjelentősebb város megszerzésével pedig véget vetett az Ajjúbida-hercegek uralmának Szíriában. 1265 és 1271 között szinte évente indított hadjáratot a keresztesek ellen. 1265-ben visszavette Arzsúfot a máltai lovagrendtől. Elfoglalta Atlitot és Haifát, majd 1266 júliusában hosszú ostrom után bevette a templomos lovagok helyőrségét, Szafed városát. Két évvel később Jaffa ellen indult, és ellenállás nélkül elfoglalta a települést. A bevett városok közül Antiochia (1268. máj.) volt a legjelentősebb 1271-ben további erődítményekre tette rá a kezét, végleg megpecsételvén a keresztesek sorsát, akik területi veszteségeik után nem tudtak többé talpra állni, s így végül is Bajbarsz hadjáratai tették lehetővé, hogy a későbbi mamlúk szultánok végleges győzelmet arassanak az európai seregek fölött.
Szultánsága idején végig arra törekedett, hogy feltartóztassa azokat a mongol hadakat, amelyek Szíriát északról és keletről folyamatosan fenyegették. Uralkodásának 17 éve alatt kilenc alkalommal ütközött meg a perzsiai mongolokkal, azonban nemcsak külső, hanem belső ellenségekkel is meg kellett küzdenie. Miután 1271 és 1273 között elfoglalta a fanatikus iszlám szekta, az asszaszinok fő erősségeit, felszámolta a csoport szír tagjainak tevékenységét.
Bajbarsz a mongolok szövetségeseiként harcoló keresztény örmények ellen is felvette a küzdelmet; elpusztította földjeiket, és kifosztotta főbb városaikat. 1276-ban, a szeldzsuk csapatok és mongol szövetségeseik leverése után, a személyes vezetése alatt álló mamlúk csapatok elfoglalták a kappadókiai Caesarea városát (ma Kayseri, Törökország). Egyiptom déli és nyugati határainak megerősítése érdekében Núbia és Líbia ellen is hadjáratot szervezett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai 18:05
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter 16:05
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin 14:20
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük 11:20
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap