I. Bajbarsz

A diplomata uralkodó

A Bizánci Császársággal jó diplomáciai kapcsolatokat igyekezett kiépíteni. Ennek érdekében követeket küldött Konstantinápolyba, VIII. Palaiologosz Mikháél udvarába. A bizánci uralkodó válaszul elrendelte az ősi mecset helyreállítását, és engedélyezte, hogy az egyiptomi kereskedők és követek átkeljenek a Hellészpontoszon és a Boszporuszon. Uralkodása alatt Bajbarsz arra törekedett, hogy minél több török rabszolgával bővítse a mamlúk hadsereget. Másik célja az volt, hogy a perzsiai mongolokkal szemben a dél-oroszországi Arany Hordával szövetségre lépjen. 1261-ben követeket küldött Manfréd szicíliai királyhoz, majd a következő években közeledésének újabb itáliai követségekkel adta tanújelét. Válaszul Anjou Károly (később Nápoly és Szicília királya) 1264-ben küldötteket menesztett Kairóba, Bajbarsznak szánt levelekkel és ajándékokkal megrakodva. A király küldöttsége ékes bizonyítéka volt a mamlúk szultán befolyásának és hatalmának. Bajbarsz e távoli országok uralkodóival is kapcsolatba lépett, így például kereskedelmi szerződéseket kötött I. Aragóniai Jakabbal, valamint X. Alfonzzal, León és Kasztília urával. Egyik legzseniálisabb politikai lépése volt, hogy Kairóba hívta a bagdadi Abbászida-dinasztia egyik száműzött leszármazottját, akit 1261-ben kalifának (azaz a muszlim közösség vezetőjének) nevezett ki. Bajbarsz így kívánta törvényesíteni, és az iszlám világ első hatalmává tenni szultánságát. A kairói Abbászida-kalifáknak azonban nem volt valóságos hatalmuk a mamlúk államban.
Bajbarsz nemcsak tehetséges katonai vezető és diplomata volt: csatornákat építtetett, kikötőket hozatott rendbe, valamint Kairó és Damaszkusz között kialakított egy rendszeres és gyors postaszolgálatot, amely négy nap alatt juttatta el céljához a küldeményeket. Bajbarsz építtette a nevét viselő nagy kairói mecsetet és iskolát, továbbá az első egyiptomi uralkodó volt, aki főbírákat nevezett ki az iszlám jog négy legfontosabb iskolájának képviseletére.
Bajbarsz rajongott a vadászatért, a lovaspólóért, a harci játékokért és az íjászatért. De nemcsak a játékban jeleskedett, hívő muszlim volt: nagylelkűen osztogatott alamizsnát, és szigorúan vigyázta alattvalói erkölcseit - 1271-ben például betiltotta a borfogyasztást.
Bajbarsz Damaszkuszban halt meg: egy pohár, valójában nem is neki szánt méreg vetett véget életének. Itt temették el, az általa alapított, ma az-Záhiríjának nevezett könyvtár kupolája alatt.

1. Hatalomváltás a mamelukok élén
2. Háború a Közel-Keleten
3. A diplomata uralkodó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2016

• A kenderesi Horthy-kastély
• A görögök olimpiái
• A magyar mennyei tizenegy
• A „focialista forradalom” kulisszái
• Sörgyári wellness
• Darabolós rémdráma 1958-ból
• Szigetvár ostromának török krónikásai
• Zrínyi: Közép-Európa közös hőse
• Így fest egy véres grófnő