110 éve kezdődött az első újkori olimpia
2006. április 6. 10:00
Száztíz éve, 1896. április 6-án nyitották meg Athénben az első újkori olimpiát.
Korábban
A fair play és az antik tradíció
Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i.e. 776-ban rendezték, a görög városállamok versenyzői. Ettől kezdve négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket, az olimpia ideje a városok közti béke időszaka volt. A versenyek alapelvének a kalakogathiát tartották: ép testben ép lélek. Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt. Később bevezettek más futószámokat, a diszkosz- és gerelyvetést, távolugrást, birkózást, majd az ökölvívást, kocsiversenyt és pankrációt is, s a program 5-6 napig tartott. A győztesek óriási tiszteletnek örvendtek, nők még a nézők közt sem lehettek jelen. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i.sz. 393-ban betiltotta a játékokat.
Olimpiai stadion, 1896 |
Pierre de Coubertin báró, a Francia Atlétikai Szövetség főtitkára többször járt Angliában, hogy tanulmányozza az ottani testnevelési rendszert, s az angol nyelvű nemzetek számára Ashley Cooper tervezete alapján megrendezett Much Wenlock-i játékok nagy hatást gyakoroltak rá. 1890-ben Wenlockban találkozott Brookes-szal, ekkor öltött formát benne a modern, nemzetek feletti olimpiai gondolata.
Coubertin olyan olimpiákat tervezett, amelyeken minden nemzet részt vehet, s az angol fair play-t az antik tradícióval akarta ötvözni. Az 1894 nyarára Párizsba összehívott Nemzetközi Atlétikai Kongresszuson 13 ország 49 sportszövetségének képviselői vettek részt, köztük a magyar Kemény Ferenc. A tanácskozásnak két programpontja volt: az olimpiák felújítása és az amatőr-kérdés. A diplomáciai előkészítésben Alphonse de Courcel báró volt nagykövet jelentős részt vállalt, ő a béke előmozdítóját és a szocializáció eszközét látta a sportban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap