Teleki László
2006. május 10. 11:00
Korábban
Az új függetlenségi mozgalom gyenge idegzetű vezére
Miután Ferenc József ígéretet zsarolt ki tőle, hogy tartózkodik a politikától, nem hagyja el az országot és megszakítja kapcsolatait az emigrációval, a császár megkegyelmezett neki s szabadon engedték. 1861-ben az uralkodó meghívta a felsőházba, ezzel Teleki vállalását lejártnak tekintette, s az abonyi kerületben lett képviselő. Az általa vezetett és többségben lévő, 1848-as jogalapon álló Határozati Párt Deák Felirati Pártjánál nyomatékosabban és merevebben követelte a 48-as politikai állapotok helyreállítását. Álláspontjuk elvetette a békülés lehetőségét s szakításhoz vezethetett volna az udvarral.
Országszerte őt tekintették az új függetlenségi mozgalom vezérének, ő azonban kétségek között vergődött. Bár arra soha nem tett ígéretet, hogy lemond meggyőződéséről és hazafias törekvéseiről, külföldi lapok szószegéssel vádolták. Az is gyötörte, hogy működéséhez sokan olyan reményeket fűznek, amelyek teljesítésére nem érezte képesnek magát, s nyomasztotta a rá háruló erkölcsi felelősség súlya. Teleki érezte, hogy saját pártja többsége sem követi 49-es elveken nyugvó elképzeléseit a nemzetiségi kérdésben és a polgári demokrácia terén, inkább a kiegyezés felé hajlik, a párt vezetése a kifárasztására játszott.
Teleki gyenge idegzetű, zaklatott ember volt, a felirati vita előtti napon összeroppant és öngyilkos lett. Másnapra tervezett beszédének fogalmazványa vádakkal illeti a dinasztiát. Érezhető belőle, hogy nem volt hajlandó megtenni azt, amit pártja vezetősége várt tőle: Deák felirati javaslatának módosításokkal való elfogadását. Szabad György Miért halt meg Teleki László? című kismonográfiája a merényletet kizárja, de állítja: útban volt saját pártjának is s belehajszolták őt az öngyilkosságba. (A vizsgálat során készített fotók az elsők a magyar kriminalisztika történetében.)
Teleki írói munkásságának legmaradandóbb művét, A kegyencet 1841-ben mutatták be. A történelmi forrásokon alapuló darab a politika és az erkölcs viszonyát taglalja, egy személybe sűrítve két római történeti alak emberi-politikusi dilemmáját. A drámát Illyés Gyula átdolgozása tette előadhatóbbá, ő Teleki alakját A különc című drámájában is felidézte.
A tragikus sorsú politikus nevét viseli az 1999-ben Budapesten a Külügyi Intézet és Közép-Európa Intézet összevonásával létrehozott Teleki László Intézet, amely a magyar külpolitikát és szomszédság-politikát, a nemzetiségi kapcsolatokat elemzi.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra
- Katonai esély sem volt rá, hogy megakadályozzák a német csapatok bevonulását
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- Kilencszáz nap rémálom – 80 éve ért véget Leningrád ostroma
- Nem hiába kapta a „Lucky” becenevet a jég hátán is megélő New York-i maffiavezér
- Bizalmatlansággal és németbarátsággal kellett megküzdenie a II. világháborúból kilépni akaró miniszterelnöknek
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 20:20
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap