Az éghajlatváltozás felelős a civilizációk kialakulásáért
2006. július 17. 12:30
Bár a történészek többsége vitatja Nick Brooksnak a címben szereplő elméletét, azt azonban mindenki elismeri, hogy a probléma megközelítése napjainkban különösen hasznos lehet.
Korábban
Civilizáció a szárazság árnyékában
A történelmtudomány egyik legfontosabb feladata feltárni a civilizáció kialakulásának okait. Noha sokan próbáltak választ adni az emberiség történetének egyik legalapvetőbb kérdésére, eddig még senki sem tudott legalább a többség által elfogadott magyarázattal szolgálni.
Az antropológia meghatározza a civilizáció pontos definícióját. Eszerint ahhoz, hogy egy közösség civilizációnak minősüljön, rendelkeznie kell a következő jellemvonások többségével: nagy számú populáció, hierarchikus társadalmi szerkezet, melynek élén az uralkodó vagy vezető tisztségviselő áll, mezőgazdaságon alapuló gazdaság, monumentális építészet és a dokumentálás valamilyen formája. A definíció alapján a legkorábbi civilizációk Mezopotámiában, Egyiptomban, az Indus-völgyében és Kína északi részén alakultak ki, ugyanakkor érdekes, hogy az észak-amerikai indián kultúra, vagy a kelta társadalom eszerint nem tekinthető annak. A kérdés tehát az, hogy az ősközösségekből hogyan alakulhatott ki ez a bonyolult társadalmi komplexitás?
Nick Brooks éghajlatkutató úgy véli, hogy megtalálta a választ. "Az összetett társadalmak felbukkanása egybeesett vagy követte a fokozott szárazság időszakát, amely nyolcezer évvel ezelőtt kezdődött és periódikusan erősödött a későbbi évezredekben" - állítja a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa. Véleménye szerint a globális éghajlatváltozás okozta azokat a mélyreható társadalmi változásokat, melyeket összefoglalóan urbanizációnak, azaz városiasodásnak hívunk. A nagy szárazság rákényszerítette az embereket, hogy olyan területeken csoportosuljanak, ahol van víz. Ez a csoportosulás váltotta ki egy olyan uralkodó elit kialakulását, amelyik aztán felügyelte a javak elosztását és monumentális méretekben építtetett, hogy hatalmát igazolja.
A legtöbb régész és történész azonban elutasítja Brooks elméletét, mondván, hogy az túlságosan leegyszerűsít egy rendkívül összetett kérdést. Szerintük a környezetváltozás önmagában nem generál ilyen mértékű társadalmi átalakulást. Azt ellenben nem vitatják, hogy napjainkban, az egész Földet érintő klímaváltozás idején kifejezetten hasznos lehet a társadalmak viselkedésének ilyen megközelítésű vizsgálata.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen tegnap
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora tegnap
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége tegnap
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 2024.04.27.