2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ágyút öntöttek a 16. századi diósgyőri műhelyben

2006. november 7. 12:30

Félbemaradt az ágyú elkészítése

A Várfürdő területén, északkelet-délnyugati irányban nyitott, 17,6 m hosszú, 1,2 m széles szelvény délnyugati végében 2 méteres mélységben egy középkorinak tűnő kisméretű (mindössze 26cm átmérőjű) harang öntőformájának maradványai kerültek elő. A 16. századra datálható harang formájának mindössze csak az alsó részét sikerült megfogni, hiszen a többi a kész bronzharang kiszedésekor elpusztult. A belső mag alja egész jó állapotban megmaradt, azonban a magot és a külső formát elválasztó fapeckekről és a külső formáról nem mondható el ugyanez. A szakemberek szerint a kora újkori öntőmesterek a gázképződés elkerülése végett a forma alatt égetéssel kiszárították a földet, és nagy valószínűség szerint a belső magot és a külső formát is a helyszínen `in situ` égették, majd tapasztották körbe.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

A harangöntő forma előkerülése után a régészek figyelme a szelvény délnyugati végében, az alig 30-50cm mélységben jelentkező téglaomladékos réteg vizsgálatára irányult. Ennek következtében kiderült, hogy az átégett törmeléket, olvadt bronzdarabokat és habarcsos, másodlagos felhasználású tégladarabokat tartalmazó omladék alatt egy bronzolvasztó kemence maradványa bontható ki. A kemence kerekded, a harangöntő forma felé (déli irányba) nyitott alakú, téglából kirakott, tapasztott aljú építmény. Falát két, nem ép darabokból álló téglasorból húzták fel. Az objektum környékét is törmelékes omladék borította, melyből 16. századi kerámia, számos olvadt bronzdarab, egy vastárgy, sok faszén és jelentős mennyiségű tégla került elő.

A szelvény kibővítése közben, a harangöntő formától alig néhány centiméterre, kissé mélyebb szinten egy másik öntőforma alakja bontakozott ki a téglás omladékból. A jelenség különlegességét belső oldalának nyolcszögletű volta adta, illetve, hogy a formába soha nem öntöttek bronzot, hiszen akkor szétszedésnél elpusztult volna. Funkcióját nehéz meghatározni, mivel a formának nincs belső magja, csak egy lapos, kiégetett alja - tehát a bronztárgy tömör lett volna, ha elkészül. Továbbá egyik oldalán középtájt egy kettős bevágás fut végig.

Ezek alapján arra lehet gondolni, hogy ez egy tömörre öntött, kívül nyolcszögletű ágyúcső vége lett volna, célzóberendezéssel ellátva. Az ágyú csövét pedig, a nagyobb üzembiztonság érdekében (hogy ne robbanjon fel az ágyú) csak utólag fúrták volna ki.

A funkció meghatározásnál felmerült egy keresztelő medence esetleges alkatrésze is, de ennek ellentmond a forma tömörsége. A további ásatások remélhetőleg választ adnak a nem mindennapi lelettel kapcsolatos kérdésekre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az öntõmûhelyAz olvasztókemenceA harang öntõformájának maradványaiÉpületfaragvány az omladék alatt, Diósgyõr-HuszárvárÉgési réteg a metszetfalban, HuszárvárÁtégett tapasztott padlószint az omladék alatt, Huszárvár

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár