Fába zárt történelem
2006. december 14. 12:30
A különleges vizsgálatról, illetve saját tapasztalatairól és a hazai eredményekről Grynaeus András dendrokronológus nyilatkozott a Múlt-kornak.
Korábban
Hurrikánok hatását vizsgálják
Az 1990-es évek közepe óta az Egyesült Államok délkeleti részén jelentősen megnőtt a hurrikánok száma, a Tennessee Egyetem kutatói pedig éppen e növekedés okát vizsgálják. Számos kérdés vár megválaszolásra, például, hogy a növekedés a rendszeresen bekövetkező aktivitási ciklus része, vagy az okok között a globális éghajlatváltozás keresendő. A vizsgálatot nehezíti, hogy a délkeleti hurrikánok történetéről csak körülbelül 100 évre visszamenőleg vannak dokumentált adatok, ami nem elegendő egy több évtizedig is eltartó ciklus felállításához.
Claudia Mora és Henri Grissino-Mayer kutatásukban azonban öreg fák évgyűrűinek elemzésével kitolták a hurrikánok történelmét 220 évre. "Úgy gondoljuk, hogy kutatásaink fényt deríthetnek arra, mivel állunk szemben: egy hosszú távú ciklikus ismétlődéssel vagy valami emberi tevékenység által előidézett okkal" - nyilatkozta Mora, a Tennessee Egyetem Föld- és Bolygótudományok tanszékének vezetője.
Az évgyűrűkben található különböző oxigénizotópokból lehet következtetni arra, hogy a fát érte-e hurrikán. A hurrikán által szállított nedvességben ugyanis az oxigén 18-as és 16-os tömegszámú izotópjának aránya más, mint a normál esővízben, amit a fa elnyel. Ha a hurrikánból származó nedvesség a fa közelében csapódott le, akkor azt a fa felszívta, és kialakult az oxigénizotópok említett aránya annak az évnek a gyűrűjében. |
Az első adatokat a Valdosta Állami Egyetem területén gyűjtötték, ahol korábban Grissino-Mayer dolgozott. A két professzor aztán kiterjesztette kutatását a Lake Louise (Kanada) közelében fekvő mocsaras területre, ahol a vízfelszín alatt igen öreg fák is megmaradtak. Figyelemreméltó, hogy az évgyűrűk oxigénizotópos elemzése milyen pontosan meg tudja mutatni a hurrikán pusztításának idejét: a mintákat 50 évre visszamenőleg összehasonlították az Országos Meteorológiai Szolgálat megfelelő adataival, és csupán egy évet találtak, amikor az évgyűrűk alapján beazonosított hurrikán nem szerepelt a hivatalos feljegyzésekben.
Hogyan zajlik a gyakorlatban a famaradványok kormeghatározása? Grynaeus András dendrokronológust kérdeztük. |
Mora és Grissino-Mayer közben már a módszer javításán dolgozik: szeretnék pontosan kimutatni, mikor térnek el az oxigénizotópok az évgyűrűben, és meg akarják határozni, hogy a hurrikán a hurrikánszezon melyik időszakában sújtotta a fát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap