A túlzott fakitermelés mindig veszélyt jelentett
Európa területén a faállomány folyamatosan növekszik, ám a nem telepített őserdők már gyakorlatilag elpusztultak, mindössze 5 százalékban maradtak érintetlenek. A mai Magyarország területén őserdő már sehol sem maradt fenn. A Múlt-kor az Erdők Hete (2005. május 3-10.) alkalmából környezettörténeti cikkeiből készített összeállítást.
Erdők Hete: történeti környezetkutatás
| Erdőtermészetesség Erdőrégészet |
A 2005. május 3-10. között megtartott Erdők Hete (www.noforestnofuture.net) nemzetközi civil kezdeményezéshez kapcsolódva a Múlt-kor történeti környezetkutatási cikkeiből készített összeállítást.
Hulladék történelem: New York lakói nagyjából ugyannyit szemetelnek, mint 100 évvel ezelőtt, ám a szemét összetétele radikálisan megváltozott a szerves hulladék javára, mely az üvegházhatásért felelős gázokat bocsát ki.
Időzített ökológiai bombák: Csendes-óceáni környezetvédők szerint az óceán fenekén nyugvó, 1080 második világháborús hajóroncsból szivárgó olaj az 1989-ben Alaszka partjainál elsüllyedt Exxon Valdez óriástanker elsüllyedésekor bekövetkezett katasztrófához mérhető környezetkárosodással fenyeget.
Az ausztrálok teleszemetelték történeti emlékhelyüket: Botrányos mennyiségű szemetet hagyott maga után az a 20 ezer ember, aki részt vett a gallipoli partraszállás kilencvenedik évfordulóján a Gallipoli-félsziget északi részén található történeti emlékhelyen rendezett megemlékezésen.
A magyarok őshazája nukleáris hulladéktemető: "Valamikor az Ural volt a magyarok őshazája, igaz? Aztán eljöttek onnan, de most visszaküldik nekünk a nukleáris szemetet. Milyen dolog ez?" - kérdi a nukleáris hulladéktól megbetegedett muszlimovói oroszok egyik képviselője. Az illető azért jött Budapestre a sugárzástól vízfejű unokatestvérével, mert a Magyarországról származó kiégett fűtőelemek és más sugárzó hulladékok szülőföldje lakosságának egészségét és demokratikus jogait veszélyeztetik.
Köztisztasági állapotok 1912-ben Szegeden: Szeged város 1912-től vette saját kezelésbe a szemétszállítást, valamint az utcák, közterületek tisztántartását, s ehhez alapos terveket készített és jelentős mennyiségű felszerelést szerzett be - hangzott el Fári Irén előadásán a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Az első Föld Napja önmagát szervezte meg: 35 évvel ezelőtt amerikai egyetemisták szervezték az első Föld napját, melyen 20-25 millió ember vett részt.
A hulladékkezelés történelméről rendeztek fotókiállítást: A világ legrégibb fotós társasága az elmúlt kétszáz év hulladékgazdálkodásának történelmét állítja ki Siena mellett.
Nyolcszáz éves környezetszennyezés Kanadában: Egy kanadai tudóscsoport szerint Észak-Amerika élővilágát még az őslakosok természetközeli életmódja is súlyosan befolyásolta évszázadokon át.
Csernobil titkos iratai: Nyilvánossá vált az erőmű munkájával és a 17 évvel ezelőtti nukleáris baleset okaival kapcsolatos 121 dokumentum az 1971 és 1988 közötti időszakból.
Erdőgazdálkodás Agricola korában: Georgius Agricolát sokoldalú képzettségének, nagy tudásának köszönhetően filozófusként, teológusként, orvosként, pedagógusként, történészként, nyelvészként, a merkantilizmus úttörőjeként, várospolitikusként, numizmatikusként, az ásványtan atyjaként, a műszaki tudományok megalapozójaként, a bányászati és kohászati szakirodalom legkiválóbb művelőjeként tisztelték. A róla szóló irodalmat kutatva, bizonyára kiderülne, hogy a felsorolás nem teljes.
20 éve történt a bhopali katasztrófa: 1984. december 3-án a hajnali órákban az indiai Bhopal városában a Union Carbide multinacionális cég üzemének tartályából metil-izocianát (MIC) nevű 42 tonna mérgező gáz szabadult ki, mely több mint százezer ember halálához illetve nyomorékká válásához vezetett. Bár a katasztrófának napjainkig tartó hatásai vannak, a balesetért senkit nem vontak felelősségre, a cég pedig a károkhoz képest nevetséges összeget ajánlott fel kártérítésként.
Az erdő régészete
Kézművesipar történeti megközelítésben - tudományos konferencia 2005. május 9-10-én az Erdészeti, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjtemény (Esterházy palota) dísztermében (Sopron, Templom utca 4.)
Program:
Május 8.
Érkezés: Regisztráció a Storno-ház portáján (Fő tér 8.)
17.00 Városnézés Gömöri János vezetésével
Május 9.
10.00 Konferenciát megnyitja Walter Dezső: Sopron Megyei Jogú Város polgármestere
10.30 - 13.00 Előadások (25 perc előadás+ 5 perc vita) - Szekcióelnök: Sz. Jónás Ilona
1. Sz. Jónás Ilona: A fa a középkori ember világában
2. Kertész Róbert - Morgós András - Nagy Dénes - Szántó Zsuzsanna: Tisza-hidak a török hódoltság korából radiokarbon és dendrokronológiai vizsgálatok tükrében
3. Morgós András: Régészeti faanyagok konzerválása
4. Magyar Kálmán: A középkori barcsi bödönhajó feltárása és kormeghatározása
5. Medzihradszky Zsófia - T. Bíró Katalin: Balaton környéki erdők a holocénben
6. Gömöri János: Római kori és Árpád-kori faleletek Scarbantia/Sopronban: A belvárosi lelőhelyek és a régészeti kiállítás megtekintése
1300 - 1400 Ebédidő
1400 - 1800 Előadások - Szekcióelnök: Domonkos Ottó
1. T. Dobosi Viola: Fás vegetáció a felső paleolitikumban
2. Jerem Erzsébet: Vaskori táj és erdőgazdálkodás
3. Varga Tamás: Erdészeti, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjtemény (Esterházy palota) bemutatása
4. Kelemen Géza: Erdőgazdálkodás aktuális kérdései
5. Petercsák Tivadar: Erdei iparok és foglalkozások az Északi-középhegységben
6. Varga Éva Teréz: "Nem ecetfából való!" Jó-és rossz fák a Bakonybeli faeszközkészítők szemszögéből
7. Szulovszky János: Faipari mesterségek Magyarországon 1892-ben
Május 10.
09.00-12.00 Előadások - Szekcióelnök: Morgós András
1. Morgós András: Faanyagok kormeghatározása a dendrokronológia
2. Ozsváth Gábor: Faragómolnárok, malmok, gatterek Háromszéken a 19.-21. században
3. Kern Zoltán: Évgyűrűvizsgálatok a Balaton-felvidéken
4. Tóth János Attila: Nyersanyagok és tradíciók a régészeti korok hajóépítészetében
5. Dávid Szilvia: Észak-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai vizsgálata
12.00 A konferencia zárása
Szervezők:
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdészeti, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjtemény
MTA VEAB Iparrégészeti és Archeometriai Munkabizottsága,
MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága,
Soproni Múzeum Régészeti Gyűjtemény
Magyarország erdeinek természetessége
Konferencia és vitanap erdeink természetességéről és a fenntartható erdőgazdálkodás céljairól a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán.
Időpont: 2005. május 6. péntek 9.30 - 13.30
Helyszín: Sopron, Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar B7-es terem
Szervezők: Kaán Károly Természetvédelmi Egyesület, Védegylet.
Program
09:30 - 09:45
Megnyitó
09:45 - 10:15
Bartha Dénes
Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai
10:15 - 10:45
Ódor Péter
A faállomány-szerkezet és a holtfa szerepe a magyar erdők természetességében
10:45 - 11:15
Kenderes Kata
A faállományszerkezet és erdeink egyéb természetességi kritériumainak összefüggései
Mit tehet a gazdálkodó?
11:15 - 11:45
Kávészünet
11:45 - 12:15
Bodonczi László
Esettanulmány - Az Őrség, kisparaszti szálalás
Jó - nem jó, miért? Hogy is van ez?
12:15 - 12:45
Standovár Tibor
Az erdőtermészetesség elemzés felhasználási lehetőségei, a továbbfejlesztés kívánatos irányai.
12:45 - 13:15
Összefoglaló, további kérdések, a rendezvény bezárása
