Ellentmondásos dokumentumfilm a nankingi mészárlásról
Szatoru Mizushima japán rendező legújabb dokumentumfilmjében szeretné bemutatni, hogy a kelet-ázsiai holokausztként is nyilvántartott mészárlás sosem történt meg, és csupán a kínai propagandisták találták ki.
Relativizált népirtás
2006 nyarán megtudtuk, hogy Kínában játékfilm készül a 70 évvel ezelőtti mészárlásról. A forgatókönyv a két éve öngyilkosságot elkövető Iris Chang írónő The Rape of Nanking - The Forgotten Holocaust of World War II (Nanking megerőszakolása - a második világháború elfeledett holokausztja) című könyvén alapul, aki a szélesebb közvélemény számára elsőként közvetítette angolul a nankingi mészárlás történetét, s több hónapig vezette a New York Times bestseller listáját.
Propagandafilm Japánból, 1937
Szatoru Mizushima japán rendező 2007 augusztusában Az igazság Nankingról címmel bemutatásra kerülő dokumentumfilmje azonban egészen más nézőpontot képvisel: japán veteránok emlékiratai, vallomásai, archív filmanyagok és dokumentumok alapján állítja, hogy a mészárlás a kínai propaganda szüleménye volt.
| A nankingi mészárlásra 1937-ben került sor, amikor a japán hadsereg december 13-án elfoglalta Kína akkori fővárosát, Nankingot. A tisztek tudomásával és részvételével folyó mészárlás azonnal elkezdődött: a japán katonák nőket, gyerekeket és polgári személyeket gyilkoltak le korábban elképzelhetetlen brutalitással a hetekig tartó vérontásban. Az áldozatokat bajonett-gyakorlatokra használták, kibelezték, leöntötték benzinnel és felgyújtották, vagy szamurájkarddal fejezték le. Nem volt ritka az élve eltemetés sem. Egyes tisztek azon versenyeztek, ki tud ugyanannyi idő alatt több embert lefejezni. Mintegy 20 ezer nőt, gyermekeket, időseket, szerzeteseket erőszakoltak meg a nyílt utcán, sőt, templomokban. Az erőszakot gyakran csoportosan, a hozzátartozók szeme láttára követték el, majd ugyanerre kényszerítették a közvetlen családtagokat is. A nőket megcsonkították, majd brutálisan kivégeztek. A várost és a városlakókat a japán hadsereg lényegében teljesen kifosztotta, a házakat - köztük történelmi műemlékeket - felgyújtották. A kínai becslések összesen 300-400 ezer közé teszik a kelet-ázsiai holokauszt áldozatainak számát. |
Ez az első kísérletünk, hogy filmvásznon igazítsuk ki a hibás múltértelmezést - mondta el Szatoru Mizushima. A sajtótájékoztatón konzervatív jobboldali képviselők és akadémikusok is részt vettek, akik lényegében támogatásukról biztosították a rendezőt. A jobboldali Channel Sakura elnökeként ismert Mizushima reményei szerint az alkotás az összes nemzetközi filmfesztiválon jelen lesz, ezért kiemelt költségvetésből, 300 millió jenből (480 millió forintból) dolgoztak. Mizushima szerint a film méltó szembenézést jelent a 70 évvel ezelőtti "megbecstelenített múlttal", és visszadja a japánok elveszett önérzetét.
A népirtás története
A film egy japán történész, Shudo Higashinakano könyvei alapján készül, aki az 1990-es évek végén mutatkozott be a népirtást legendaként értelmező véleményével. Kijelentése külpolitikai bonyodalmakat okozott s az egyik kínai túlélő bíróság elé is vitte az ügyet. A perben tavaly született döntés alapján a történésznek 1,6 millió jüant (40 millió forintot) kell fizetnie "alaptalan vádaskodásai és kitalációi" miatt.
Törésvonal a japán múltértelmezésben
A film körüli bonyodalmak Japán belpolitikai feszültségeire épülnek, amit jól jelez, hogy nacionalista politikusok mind gyakrabban hallatják hangjukat a nankingi mészárlással kapcsolatban: egyszer incidensnek nevezik, másszor teljesen letagadják, és szeretnék egyszer és mindenkorra száműzni a tankönyvekből is - egy biztos, teljesen elegük van a Nanking miatti bűnbánatból. Szakértő történészek bevonásával kovácsolt érveik között gyakran szerepel, hogy a nankingi lakosság túl kevés volt egy ilyen méretű eseményhez. Állítják, hogy a kínaiak meghamisították a fotókat és a beszámolókat, manipulált képeket készítettek a japán katonákról, akik a valóságban korántsem voltak vérszomjasak.A film vélhetőleg újabb feszültséget gerjeszt, s egyelőre nem világos, hogy a legutóbb az iskolai fegyelmet szorgalmazó oktatási reformjával ismertté vált új japán kormányfő miként kezel majd egy efféle helyzetet. Japán szomszédai mindenesetre már régóta rossz szemmel nézik, hogy nacionalista körök állandóan napirenden tartják a háborús múlt revízióját.
"Nanking igaz történetéről beszélnek, ám csak szégyent hoznak Japánra" - értékelte a helyzetet a mészárlás túlélőivel és a leszármazottakkal foglalkozó civil aktivista. Shinicsiro Kumagai véleménye szerint egy ilyen film elkészítésének lehetősége éppen a japán háborús múlttal való szembenézés hiányára mutat rá.
| A népirtások tagadása, relativizálása Európa-szerte sem ismeretlen társadalmi jelenség: jelenleg például számos fórumon vitatják illetve tagadják a holokauszt tényeit, körülményeit. A holokauszttagadók leghíresebb szószólóját, David Irvinget tavaly Ausztriában 13 hónapra bebörtönözték. Több fórumon megpróbálnak párhuzamot vonni az iráni holokauszt-tagadás és Irving munkássága között is, feledve, hogy az iráni Ahmedinedzsád elképzeléseit az Izraellel való külpolitikai szembenállás motiválja. |
