Marihuánával gyógyítottak az ókori egyiptomiak

Korábban

Oxigénhiány miatt eshetett transzba Püthia

200 éves kábulat: morfium a gyógyászatban

A skót dílerek befektetései ma is hozzák a pénzt

220 éve született Thomas de Quincey

A bolygó legveszélyesebb kábítószere

Az arab kereskedők a mind divatosabbá váló hasis-lázat kihasználva nemsokára Ázsia összes piacát elárasztották az új növénnyel, a középkori Európát pedig először Marco Polo tudósította az arab őrületről. A kereskedők mindenhová eljutottak, így magától adódott, hogy az Újvilág is hamar melegágya lett a gyógyászati kábulatnak: 1549 körül angolai rabszolgák cannabist vittek magukkal Brazíliába, ahol gazdáik megengedték, hogy a cukornád közé ültetve neveljék fel, majd az aratások közti szünetekben szabadon szívhassák azt.

1606-1632 között a legelső amerikai brit és francia kolóniákon is megjelent a kender - aminek nagyon fontos szerepe volt a brit gyarmatbirodalom fejlődésében -, ám a 17-18. században az ópium népszerűségben ekkor még felülkerekedett a hasison. A cannabist a tudomány is feldezte: 1753-ban Carl Linnaeus a Cannabis sativa nevet adta a növénynek.



1798-ban Napóleon Egyiptomban szembesült azzal, hogy a szegények körében széleskörben elterjedt a bódító hasis szívása. Ennek hatásait látva katonáinak megtiltotta a cannabis-használatot, ám úgy tűnik nem volt túl sikeres: a franciák magukkal vitték a zöld növény és a bódulat kultuszát, és 1843-ban Párizsban létrehozták a haisevők első európai klubját, a Le Club des Hachichins-t. Az új szert Angliában főleg orvosi célokra alkalmazták: 1890-ben Viktória királynő fájdalmait is cannabis-szal kezelték. A szigetországban - talán ennek is köszönhetően - a növényt 1901-re ártalmatlannak nyilvánították és a vele szemben fennálló tiltásokat egytől egyig törölték.

A leginkább érintett Törökország és Egyiptom kérésére azonban megkezdődött a szigorítás, és a növény 1925-ben a genfi egyezmény veszélyes kábítószerei közé is bekerült.

Az Egyesült Államokban a cannabist az 1840-es évektől Európához hasonlóan orvosi célokra használták, míg a hasist a perzsa patikákban árulták. Az 1910-es mexikói forradalom hozta meg az első komolyabb változást, amikor az onnan beáramló emigránsok magukkal hozták a "marihuána" kultuszát. Hamar megindult a propaganda a bevándorlók és azok bűnös szokásai ellen, így az általuk előszeretettel szívott marihuána a borzalmas bűnök szimbóluma lett.

Az angol nyelvben a cannabisra használt marijuana szó elterjesztése William Randolph Hearst iparmágnás napilapjainak köszönhető, amelyek átemelték a szót a mexikói szlengből. Az olvasók így hamar megtudhatták, hogy ez az új kábítószer "a provokációra mindig kész, késekkel felszerelkezett színesek legjobb eszköze arra, hogy megrontsa az ártalan fehér nőket". Egyes vélemények szerint a 20-as évek marihuána-kultusza az alkoholtilalom miatti kábulatkeresésének köszönhető.

A gazdasági világválság fokozta a mexikói bevándorlókkal kapcsolatos félelmeket, így a drog-pánik is erősödött. Ekkor indultak meg az első tudományos vizsgálatok a marihuána hatásával kapcsolatban, és senkit nem lepett meg, hogy akadtak, akik hamar kimutatták, hogy erőszakhoz, bűnözéshez és más szociális devianciákhoz vezet. 1931-re 29 állam tiltotta be a drogot és lépett fel az azt használó "őrült mexikóiaik és afroamerikaiak" ellen, majd 1937-ben szövetségi szinten is betiltották a szer használatát. Az ügyben eljáró kongresszusi bizottságot Harry J. Anslinger vezette, aki szerint "a bolyó legveszélyesebb kábítószere a vudu-jazz, a fajok közti szexualitás, az őrület és a halálozások legfőbb oka". 1936-ban proagandafilmet készítettek "Reefer Madness" címmel, hogy a fiatalságot távolt tartsák a bűnös élvezettől.

1. Szkíta kendert szívtak a rómaiak
2. A bolygó legveszélyesebb kábítószere
3. A hippik gyógyszere

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
• Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
• Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
• Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
• Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
• A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
• Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten