Intézet vizsgálja a csehek nemzeti emlékezetét
2007. június 29. 09:00
Várhatóan még az idén létrehozzák Csehországban a Nemzeti Emlékezet Intézetét (NEI), amely a volt kommunista rendszer, illetve Csehszlovákia német megszállásának az időszakát fogja vizsgálni.
Korábban
Ezek jelenleg több intézményben vannak elhelyezve, így a kutatók hozzáférése az anyaghoz nem mindig könnyű. Az Állambiztonsági Levéltár különálló egység lesz ugyan, de a Nemzeti Emlékezet Intézetének a keretében fog működni, s tevékenységét szintén Pavel Zácek, az NEI igazgatója fogja irányítani. Hasonló intézetek több volt szocialista országban - például Szlovákiában és Lengyelországban - már működnek.
A feldolgozatlan múlttal küzdenek |
Az NEI igazgatójának a kinevezése, illetve visszahívása tisztségéből egy héttagú igazgatói tanács kezében lesz. A tanácsot a már hagyományosan jobboldali többségű parlamenti felsőház, a szenátus fogja választani, mégpedig a képviselőház, az államfő és az ellenállók, valamint a politikai foglyok szövetségének a javaslatára. Az igazgatói tanácsban, valamint a NEI különféle pozícióiban csak olyan személyek lehetnek majd, akik a szocialista érában sosem voltak a kommunista párt tagjai, vagy tagjelöltjei, nem voltak tagjai vagy együttműködői az Állambiztonsági Hivatalnak, illetve más állambiztonsági szerveknek.
Az intézményt a parlamenti határozat szerint még az év vége előtt létre kellene hozni. Székhelye valószínűleg Prága lesz, de a kérdés még nincs eldöntve. A jogszabály szerint az 1938 szeptembere és 1945 májusa, valamint 1948 februárja és 1989 novembere közti időszakot fogja vizsgálni.
Néhány történész és publicista súlyos hibának minősítette azt a tényt, hogy az intézet a II. világháború utáni közvetlen időszakot (1945-1948) nem fogja vizsgálni, holott szerintük teljesen egyértelmű, hogy a kommunista hatalomátvétel alapjait éppen akkor rakták le, s ehhez nagy segítséget nyújtott az akkori polgári oldal is. Olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a háború utáni zavaros időszak politikai okok miatt maradt ki. Akkor zajlott le ugyanis egyebek között a szudétanémetek kitelepítése, a szlovákiai magyarok üldözése, s ezek olyan kényes kérdések a mai napig is, hogy azokat megbolygatni a jelenlegi cseh politikai elit egyik oldala se nagyon kívánja.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 20:20
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap