Haitin lehet Kolumbusz elveszett erődje
2008. január 8. 13:00
1492-es útja végén Kolumbusz Kristóf egy kis erődöt épített a Karib-tenger egyik szigetén. Egy régészeti felfedezés végre nyomra vezetheti a kutatókat az építmény hollétével kapcsolatban.
Korábban
Egy ma is titokzatos kultúrát találtak
A szigetek között horgonyozva a felfedező már a visszaútra készülődött, amikor 1492 karácsonyán vezérhajója, a Santa Maria zátonyra futott. Kolumbusz megparancsolta, hogy a hajót szedjék szét, és a fából építsenek egy kisebb erődöt. Három héttel később a felfedezők a Nina fedélzetén hazaindultak, és 39 tengerész a Villa de la Navidadnak (Karácsony falu) keresztelt erődített faluban maradt azzal a paranccsal, hogy fedezzék fel a partvidéket, és keressenek aranyat. Egy évvel később Kolumbusz 17 hajóval és 1200 emberrel visszatért, hogy megerősítse a települést, de a falu porrá égett, és lakói eltűntek.
Az általános vélekedés szerint Kolumbusz erődje Haiti szigetén állt. Az évek során sok tudós és kalandor kutatott La Navidad után: az 1780-90-es években Moreau de Saint-Méry, francia történész és földrajztudós, az 1930-as években Samuel Eliot Morison, amerikai történész, az 1960-as évektől 1995-ben bekövetkezett haláláig Dr. William Hodges, amerikai misszionárius és amatőr régész, az 1980-as években és 2003-ban pedig Kathleen Deagan, a Floridai Egyetem régésze kereste az elveszett települést.
Nem békével érkeztek |
Moore először 1964-ben járt Haitin, egy baptista csoport tagjaként, amely iskolát épített egy Limbé nevű kisvárosban. 1976-ban ismét csatlakozott egy Haitira készülő baptista misszióhoz, hogy kórházat építsen ugyanabban a városban. A kórház igazgatója az a Dr. Hodges volt, aki felfedezte Puerto Realt, a Nyugat-Indiák spanyol kormányzója által 1504-ben alapított települést. Hodges számos régészeti kutatást végzett a taínó indiánok között, akik elsőként kerültek kapcsolatba Kolumbusszal. Hodges tanította meg Moore-t a prekolumbián települések és a taínó fazekasság felismerésére.
Az 1200 és 1500 között virágkorát élő népcsoport Kolumbusz érkezése idején mintegy félmillió főt számlált. Állítólag nagyon szelídek voltak, kultúrájuk pedig igen fejlett volt. Saját nyelvükön a taíno annyit jelent, hogy nemes és jó. A spanyol hajók érkezésekor állítólag ezt a szót kiabálták, hogy megkülönböztessék magukat a szintén itt honos harcos karib törzstől. Vezetőik arannyal díszítették magukat, amely azonban rögtön felszította a spanyolok kapzsiságát. Néhány év múlva szinte teljesen eltűntek: a rabszolgaság intézménye vagy az európaiak által behurcolt betegségek végeztek velük. Néhányuknak sikerült a hegyek közé menekülnie.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.