Walesa utódját is besúgással vádolják

A Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) szerint Kwasniewski "Alek" fedőnéven a titkosrendőrségnek dolgozott 1983 és 1989 között. A volt államfő - aki Lech Walesát követve, 1995-től volt köztársasági elnök tíz évig - tagadja az ügynökvádat. A baloldali politikus a Walesa állítólagos besúgói múltja körüli vita kapcsán kedden az IPN megszüntetését követelte, mert szerinte "a nemzeti emlékezet intézetéből a nemzeti hazugság intézetévé változott" a titkosszolgálati iratanyagot kezelő és feldolgozó kutatóintézet.

A nagyjából a magyar Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának megfelelő IPN vezetője, Janusz Kurtyka a Polska című lap szerdai számában megjelent interjúban kijelentette: "Kwasniewskinek nincsen joga sértegetni senkit, hiszen ő maga a kommunista nómenklatúra tagja volt". Ugyancsak a Polska szerdai száma szerint Kwasniewski azt mondta, hogy semmilyen tisztséget nem töltött be az egykori állampártban, és megismételte a kormánynak címzett felszólítást, hogy azonnal számolják fel az állami fenntartású intézetet.

A napról-napra hevesebb belpolitikai vitát egy 24 éves történész, Pawel Zyzak nemrég megjelent Walesa-életrajza robbantotta ki, amelyben az IPN-nél meghatározott időre szóló szerződéssel dolgozó fiatal szakember azzal vádolta a Szolidaritás szakszervezet legendás alapítóját és első elnökét, hogy együttműködött a titkosrendőrséggel és van egy házasságon kívüli gyermeke. "Megvédjük Walesát, és mindig meg fogjuk védeni a jövőben is" - mondta Donald Tusk kormányfő kedden. Tusk közvetve az állami támogatás megvonásával is megfenyegette az intézetet. Az IPN-nek "nem lenne szabad a közpénzekkel visszaélnie, különben nem részesül többé állami támogatásban" - mondta.

A miniszterelnök párttársai szerdán már tovább mentek. "Kurtykának azonnal távoznia kell az intézet éléről, mert elvesztette a kapcsolatot a valósággal" - mondta Stefan Niesiolowski parlamenti alelnök, a liberális Polgári Platform (PO) politikusa. Kwasniewski pártja, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) is hevesen bírálja az IPN vezetőjét. Janusz Kurtyka "nem épelméjű" - mondta Wojciech Olejniczak, az SLD parlamenti frakcióvezetője. Kurtyka egy keddi lapinterjúban igyekezett elhatárolni intézetét az ügytől. A szóban forgó kötet nem tekinthető az IPN kiadványának, és annak tartalmát komolytalannak tartják az intézet kutatói gárdájának állandó tagjai - mondta.

Lech Walesa állítólagos besúgói múltja nem most először került elő. 2000-ben egy bíróság már tisztázta a Nobel-békedíjas egykori köztársasági elnököt, aki felháborodva utasította vissza a felmelegített vádakat. Internetes naplójában hétfőn megírta, hogy visszaadja valamennyi kitüntetését, nem vesz részt a rendszerváltás 20. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken, és akár el is költözik Lengyelországból, ha a vádaskodók büntetlenül maradnak.

Van egy másik vitatott kötet is, amelyet valóban az IPN adott ki. A könyv állambiztonsági dossziék elemzése alapján készült, és az áll benne, hogy Walesa a hetvenes években a titkosszolgálatnak dolgozott. Tavaly jelent meg, és a volt elnök azóta vitában áll az intézettel, amelynek szervezeti keretében egyébként egy államügyészség is működik. A testület eljárást indíthat, ha felmerül a gyanú, hogy közéleti szereplők hazudnának az esetleges titkosszolgálati múltukkal kapcsolatban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás