Népszerűek voltak Izraelben a perverz náci képregények

A film oldala

Ari Libsker filmjének bemutatóját a héten a New York-i Film Forumban tartották, és bár a fogadtatás igencsak szárazra sikeredett, a film talán többet érdemelt volna. A téma a legtöbb néző számára teljesen ismeretlen: Adolf Eichmann tárgyalása során kerültek az izraeli könyvesboltokba azok a koncentrációs táborokról elnevezett "stalag" nevű könyvecskék, amelyekben a kor grafikai színvonalának megfelelően kikapós SS katonanők inzultálták és zaklatták szexuálisan a brit és amerikai foglyokat.

A könyvek a korban igazi bestsellerek voltak, már csak címük alapján is: az egyik leghíresebb például a "Schultz ezredes magánkurvája voltam" címet kapta, és a borítón is hiányos, dominaöltözetű, dús idomokkal ellátott katonanők álltak. A korban a témában készített filmek is igen népszerűek: az ún. Grindhouse-filmek műfaján belül készült el az "Ilsa, az SS nőstényfarkasa" című alkotás is, amelynek esztétikai értékeléséről igencsak megoszlanak a vélemények.

Bár a műveket eredeti náci alkotásokként és amerikai szerzők fordításaként tüntették fel, azokat a valóságban Izraelben írták. A dokumentumfilmben az alkotók egy része is megszólalt, majd irodalmi- és kultúrkritikusok fejtették ki véleményüket arról, hogy miért lehetett szükség minderre. Egy hosszabb rész foglalkozik a filmben a mozgalmat megelőző, Babaház (The Dollhouse) című alkotással, amely egy iskolai csoport koncentrációs táborbeli utazását eleveníti fel, és amelyet a holokauszt egyik túlélője, az Eichmann-perben is tanúskodó K. Tzetnik írt.

Sokak szerint a könyvek elkészítésének terápiás okai voltak: az izraeli társadalomban ugyanis igencsak élő volt a holokauszt emléke, és a hasonló könyvek lehetővé tették az emlékezés más formáinak megjelenését és a felejtést is. Bár a Yahoo és az Associated Press kritikusa lehangolóan és elítélően nyilatkozott a filmről, az egyszer talán a hazai mozikba is eljuthat majd.