Megépült Hitler álomvárosa

A terveket a világháború bukása után is olyan őrültnek és különlegesnek tartották, hogy azóta több könyv foglalkozott velük. A rekonstrukció egész mostanáig tabunak számított: pár nappal ezelőtt azonban a német gazdasági miniszter, Peer Steinbrück bemutatta Hitler városának méretarányos makettjét.

Karl Dettmaer, a területi levéltár egyik vezetője - amely az 1980-as években elsőként foglalkozott az álomváros terveivel - úgy nyilatkozott, hogy el akarták kerülni, hogy a kiállítás rossz emlékeket ébresszen. A tárlat helye is ezt tükrözi: az ugyanis a berlini Holokauszt Emlékmű közelében álló pavilonba került.

Steinbrück szerint a Holokauszt Emlékmű közelsége arra is emlékeztet, hogy az új város azon zsidók szenvedése árán épült, akiket azért telepítettek ki, hogy lakóhelyük lerombolásával megépülhessen a Führer álma. Szerinte "ez volt az első lépés a gettósítás és a koncentrációs táborok felé".

A város közepén a dómszerű Nagycsarnok állt volna, amelyet Hitler főépítésze, Albert Speer tervezett, és közel 150 ezer ember befogadására lett volna alkalmas. Igencsak impozáns lett volna az az észak-déli sugárút, amely 120 méteres szélességével a világ legnagyobb hasonló építményévé válhatott volna: több tízezer már álló épület lerombolásával.

A tervezett út két nagy állomást kötött volna össze, és a párizsi diadalívnél kétszer nagyobb építmény alatt haladt volna el. A sugárút része lett volna a Königsplatz is, amely a világ legnagyobb tereként egymillió embert fogadott volna be a tervezett náci tömeggyűlések alkalmával. Bár a terveket igen gondosan kidolgozták, a teljes Germánia a háború kirobbanása miatt sosem valósult meg. Annak egy része elkészült, így Speer vezényletével felépítették fel Hitler kancelláriáját, ahol csak a náci vezető egy 400 négyzetméteres irodából dolgozhatott volt.

Ezt azonban akkor csak átmenetinek tartották, és Speer megtervezte a Führer Palotáját is, amelyet a háború után építettek volna fel. Az 1950-re tervezett befejezés után egy 500 métere galéria vezetett volna Hitler közel 1000 négyzetméteres irodájáig. A projekt költségei mai áron közel egymilliárd eurót emésztettek volna fel. Bár a Speer által felépített kancellária túlélte a háborút, öt évvel később mégis lebontották: az onnan szerzett márványt egy metrómegálló építéséhez használták fel, míg a betont a kelet-berlini állatkert majomházánál hasznosították.

Germánia építésének kudarca több okra vezethető vissza: egyrészt nem volt elég munkaerő, az építőanyagnak is híján voltak és nagyon sok régi épületet kellett volna lebontani. Sven Felix történész szerint az új városban csak az észak-déli sugárút megépítéséhez egész Európa összes kőbányájában nem volt elég nyersanyag. Speer eközben Himmlerrel arról is tárgyalt, hogy a koncentrációs táborokban fogvatartottakat is inkább bányákban dolgoztassák. A történész szerint Speer szinte örült a német főváros lebombázásának: az ugyanis megtisztította az utat Germánia felépítése előtt.

A mostani kiállítás ezek miatt szinte egyértelműen ördögi gonosztevőként állítja be Speert, aki az új főváros építése miatt szorgalmazta a zsidók kitelepítését és meggyilkolását.

A kiállítás szombaton nyitotta meg kapuit és az év végéig lesz látható.