Emelkedő tengerszint fenyegeti a Nílus torkolatvidékét

Alexandria öblének mélye kincseket rejt: a Franck Goddio vezette kutatócsoport évek óta turnézik azzal a vándorkiállítással, amelyen a pár éve talált leleteket állítják ki. A múlt azonban megismétlődhet: a városban a Földközi-tenger hullámai lassan átcsapnak a tengertől védő falakon, és azokon a betonelemeken, amelyek a várost az emelkedő tengerszinttől hivatottak megvédeni. Nem tartanak majd ki azonban ezek sem, ha az előrejelzések igaznak bizonyulnak, és a század végére a tenger szintje 1-1,5 méterrel lesz magasabb majd.

A Nagy Sándor által nagyvárossá emelt, ám minden bizonnyal korábban is jelentős településnek számító Alexandria egykori épületei közül ma nagyon kevés áll: azok többségét földrengés vagy a természetes erózió mosta az öböl mélyére. Emad Khalil, az angliai Southhampton Egyetem víz alatti régésze szerint nagyon sok mai épület is hamarosan erre a sorsra juthat majd. Szerinte nem csak az emelkedő tengerszint jelenthet veszélyt, hanem az öböl védfalainak elhanyagolt állapota is.

Bár a városban élők nem érzik a következményeket, az egyiptomi lapok szerint egyre több a panasz azzal kapcsolatban, hogy az emelkedő tengerből egyre több sósvíz jut a termékeny Deltába, és tönkreteszi a termést.  A só az 1930-as évektől vált érezhetően észrevehetővé, ám a folyamat mára egyre gyorsul. Mindez hatással van a beruházásokra: a Földközi-tenger partján fekvő városokban egyre kevesebb beruházó építkezik, mert attól tartanak, hogy a terület előbb utóbb úgyis víz alá kerülhet.

Szalah Szolimán, az Alexandriai Egyetem rovarirtó vegyszerekkel és mérgekkel foglakozó részlegének vezetője szerint a Delta pusztulását az Aswan-gát 1970-es megépítése gyorsította fel, tönkretéve a folyó természetes folyását. A Nílusnak ugyanis akkortól nem volt elég ereje, hogy távolt tartsa a tengervizet. Elmondása szerint a klímaváltozással Egyiptom szép lassan elveszítheti mindazt, ami miatt az ókori civilizációk egyik bölcsője volt.

A negatív hatásokat a kormányzat is megpróbálja csökkenteni, terveikben a lakosság átköltöztetése, genetikailag módosított növények meghonosítása és gátak és védfalak építése egyaránt szerepelnek, hogy ezekkel is megóvják a Nílus torkolatvidékét. Bár a Gazdasági Minisztérium szerint 2020-ra a Delta 15 százaléka víz alá kerülhet, a közvéleményt ez jelenleg egyáltalán nem, vagy csak alig érdekli.