Kagylók mesélnek a piramisok építéséről

A kutatók a térségben található szinte összes épületből, a piramisokból, az abüdoszi Oszirionból, I. Szeti fáraó templomából és a fajjúmi oázis műemlékeiből is mintát vettek, majd azok ásványtartalma mellett kémiai összetételüket is elemezték. A tanulmány szerzői szerint az építéskor használt köveket Fajjúmban és Abüdoszban faragták ki, és az azokban talált a fosszíliák gyakorlatilag megegyeznek az egykori tengerfenék élővilágával.

Ioannisz Liricisz és kollégái, az Égei és az Athéni Egyetem munkatársai a vizsgálat során a fosszíliák eloszlásából arra következtettek, hogy a köveket minden bizonnyal nagyobb tömbökből faraghatták, de semmiképpen sem öntötték, ahogy azt korábban sokan gondolták. A röntgensugaras átvilágítás során az is kiderült, hogy a mintákban sem mésznek, sem pedig nátronnak nincs nyoma, amelyek a korai, öntött épületmintákban egytől-egyig megtalálhatók.

A szakértők szerint mivel a korai egyiptomi festményeken, szobrokon vagy szövegekben semmi nyoma a hasonló technológiák alkalmazásának, azokat valószínűleg csak később kezdhették el használni. A felfedezés részletei a Cultural Heritage című szakfolyóiratban (Mineralogical, petrological and radioactivity aspects of some building material from Egyptian Old Kingdom monuments címmel) olvashatók.