2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Pogány jelképnek tartották a mexikói napraforgót

2008. május 13. 13:00

A mexikói földművesek már i.e. 2600-ban, tehát jóval a spanyol hódítók megérkezése előtt ismerték a napraforgó-termesztést - áll a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) című tudományos folyóirat egyik cikkében.

Mary D. Pohl, a Floridai Állami Egyetem antropológusa, és David Lentz, a Cincinnati Egyetem munkatársa munkájukban azokat a nézeteket igyekeznek cáfolni, amelyek szerint a napraforgót Észak-Amerika keleti részén kezdték el termeszteni, és Mexikóban a spanyolok terjesztették el. `A bizonyítékok azt mutatják, hogy a napraforgót valójában kétszer honosították meg - egyszer Mexikóban, másodszor pedig több száz mérfölddel északabbra, a Mississippi völgyében` - állítja Pohl.

A kutatók szerint a spanyolok valójában megpróbálták beszüntetni a napraforgó-termesztést, mert az túlságosan is kötődött a napvalláshoz és a hadviseléshez. A napraforgó-termesztés első nyomait Pohl és Kevin Pope, a Geo Eco Arc Research munkatársa, fedezte fel egy évtizeddel ezelőtt Mexikó Tabasco államában. José Luis Alvarado, a Mexikói Antropológiai és Régészeti Intézet munkatársa pedig a nyugat-mexikói Morelos állam egyik barlangjában talált a napraforgó korai termesztésére utaló bizonyítékokat.

"A Cueva del Gallo barlangban felfedezett naporaforgóhéjak kitűnő állapotban maradtak fenn, és minden kétséget eloszlatnak afelől, hogy a prekolumbián Mexikóban ismerték ezt a termesztett növényt"
- mondta Pohl. Ezenkívül a mexikói napraforgóhéjak sokkal nagyobbak, mint az Észak-Amerika keleti részéről származók, ami szintén azt támasztja alá, hogy a két helyen egymástól teljesen függetlenül folyt a növény termesztése. A radiokarbonos vizsgálat szerint az egyik héj kora i.e. 300-ra tehető.

Mexikó őslakói a Cueva del Gallo barlangban különböző szertartásokat végeztek, és még halottaikat is ide temették. A barlangok a mezoamerikai kultúrákban különleges szerepet játszottak: a Nap éji alagútjának, a termékenységi istenek otthonának, és az ősökkel való kommunikáció útjának tekintették őket. "A Cueva del Gallo barlang napraforgóhéjai új megvilágításba helyezik a napraforgót a mexikói emberek hitében, és arra is magyarázatot adhatnak, miért tűnt el hirtelen ez a növény a spanyol hódítás után. A spanyol papok valószínűleg úgy gondolták, hogy a napraforgó a pogányság és a politikai hatalom jelképe, ezért igyekeztek kiirtani."

A tárgyi bizonyítékok mellett a kutatók nyelvi hagyományokkal is megpróbálják alátámasztani elméletüket. A napraforgó modern Otomi neve például "dä nukhä" (a Napistenre néző virág), ami szintén világos utalás a prekolumbián napimádatra. A napraforgó révén újabb példánnyal bővült a Mexikóból származó kultúrnövények sora, amelybe a kukorica, tök és avokádó is tartozik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár