2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elnapolták a német-lengyel vitát

2009. február 20. 12:46 MTI

A megbékélés és a megértés szellemének megőrzését hangsúlyozta a német kancellár a második világháború után elüldözöttek, illetve kitelepítettek tervezett emlékműve kapcsán, amely az elmúlt napokban heves lengyel diplomáciai tiltakozást váltott ki. A konkrét varsói felvetésre azonban Angela Merkel nem adott választ.

Donald Tusk miniszterelnök korábban jelezte, hogy Varsó támogatja a német Elüldözöttek Szövetsége (BdV) által évekkel ezelőtt kezdeményezett, s a német kormány által felkarolt tervet, sőt azt is kilátásba helyezte, hogy lengyel történészek is részt vesznek a második világháború utáni német és más európai elüldözöttek sorsát bemutatni szándékozó emlékhely munkájában.

A miniszterelnök megbízottja, Wladyslaw Bartoszewski volt külügyminiszter legutóbb azonban élesen tiltakozott amiatt, hogy a BdV elnöke, Erika Steinbach is helyet kapjon a központot irányítani hivatott alapítványi tanácsban. Lengyelország - Csehországgal együtt - annak idején Steinbachot azzal vádolta, hogy a központ felállításával kapcsolatos eredeti szándéka a "történelem meghamísítása" volt. Kormánya nevében Bartoszewski kilátásba helyezte, hogy a lengyel kormány felmondja a második világháború 70 évvel ezelőtt történt kitörése alkalmából tervezett közös megemlékezéseket, amennyiben a BdV nem áll el elnökének jelölésétől.

A német kancellár reagálását egy csütörtöki interjúban Thomas Steg szóvivő ismertette. Merkel válasza gyakorlatilag a döntés elnapolása volt. A német kormány jóváhagyási joggal rendelkezik az alapítványi tanács összetételét illetően, a lengyel tiltakozással kapcsolatban ugyanakkor a kancellár egyelőre csak azt üzente, hogy a döntés "nem sietős". Merkel szerint még nem érkezett el az idő arra, hogy a testületbe delegált személyekről határozzanak.

A lengyel tiltakozással párhuzamosan az ügy heves belpolitikai vitát váltott ki Németországban. A konzervatívok koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt leszögezte, hogy ellenzi Steinbach jelölését, amit az ellenzéki szabaddemokraták "szerencsétlennek", a Zöldek pedig "provokációnak" neveztek. Angela Merkel pártja, a CDU több magas rangú politikusa ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nincs helye a lengyel tiltakozásnak, mert kifejezetten "belnémet" ügyről van szó. A kisebbik konzervatív párt, a CSU pedig a leghatározottabban arra szólította fel a kancellárt, hogy ne engedjen a lengyel "nyomásnak".

A német kormány tavaly márciusban hagyta jóvá a berlini emlékhely felállítását. A központot évekkel ezelőtt a német elüldözöttek szövetsége (BdV) javasolta, az azonban elsősorban lengyel és cseh részről óriási ellenállásba ütközött. Mind Varsó, mind Prága korábban elutasította, hogy bármilyen német megemlékezést rendezzenek a kitelepítésekről. Angela Merkel kancellár diplomáciai erőfeszítéseinek eredményeként azonban a 2007 végén hivatalba lépett Tusk-kormány feladta merev ellenkezését. A központ létrehozását teljes egészében a szövetségi hatóságok finanszírozzák, amely a Német Történeti Múzeumhoz tartozó alapítvány égisze alatt működik majd.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár