Szárazság okozhatta Angkor elnéptelenedését
2009. február 25. 14:28 International Herald Tribune, MTI
Éghajlatváltozás, szárazság is közrejátszhatott Angkor elnéptelenedésében 600 évvel ezelőtt - állítják amerikai és ausztrál kutatók.
Korábban
Angkor a 9. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802-1432 között. A birodalom virágkorában magában foglalta egyebek közt a mai Kambodzsa síkságait, Laosz és Thaiföld jelentős részét és a Mekong deltáját. Csupán a templomokat építették kőből, minden más épületet, beleértve a királyi palotákat, fából ácsolták, vagyis az évszázadok során az enyészeté lettek. Így Angkor hatalmas "templomváros" képében mutatkozik, noha természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban. A khmer birodalom fénykorában a fővárosnak egymillió lakosa lehetett, több mint a világ bármely korabeli európai városának.
Az úgynevezett Nagy Angkor-projekt keretében, amelyben amerikai, ausztrál és francia kutatók vesznek részt, a város elnéptelenedésének okait vizsgálják. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy a sziámi thaiok sorozatos támadásai a 15. században, így az 1431-es, amikor héthónapos ostrom után a város elesett, vezettek Angkor elnéptelenedéséhez. Azonban a kutatók most úgy vélik, hogy környezeti hatások is közrejátszhattak.
Brendan M. Buckley 16 évet szentelt az évgyűrűk vizsgálatának Délkelet-Ázsiában. A Columbiai Egyetem kutatója úgy véli hat évszázaddal ezelőtt, 1415 és 1439 között többször is szárazság sújtotta a térséget. "Az évgyűrűk vastagsága olyan, mint a meteorológiai feljegyzések: szárazabb években vékonyabbak, míg csapadékos időkben vastagabbak" - mutatott rá Brendan M. Buckley.
Dan Penny, a Sydneyi Egyetem kutatója szerint az angkori civilizáció földműves kultúra volt, vagyis nagymértékben függött a víztől, így aligha élhetett túl egy 20-30 éves szárazságot. Egymillió lakost kellett ellátni élelemmel, főleg rizzsel, így folyamatosan bővítették a földművelési területeket az erdő rovására, ez pedig talajerózióhoz vezetett. Az ausztrál kutató úgy véli, a szárazság volt az úgynevezett utolsó csepp a pohárban. - Sokféle gazdasági és politikai gond feszítette az angkori társadalmat. A klímaváltozás felgyorsította az eseményeket, amelyek végül a város elnéptelenedéséhez vezethettek - magyarázta Penny.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap