Csillagászat a zűrzavaros 16. században
2009. június 10. 13:21 MTI
A csillagászat történetének egyik legaktívabb korszakát mutatja be az ELTE Egyetemi Könyvtárában kedden nyílt kiállítás, amely A csillagok törvényei címmel az intézményben őrzött 16. századi csillagászati nyomtatványokból ad válogatást.
Korábban
A 16. század zivataros történelmi időszak volt, tele háborúval, járványokkal és éhínséggel, a tudomány azonban fejlődött. A csillagászat gyökerei ezekben a régi könyvekben, dokumentumokban találhatóak - hangsúlyozta Érdi Bálint, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) TTK Csillagászati tanszékének vezetője a kiállítás megnyitóján.
Felhívta a figyelmet a tárlat középpontjában álló "korszakalkotó" könyvre, Kopernikusz asztrológus, csillagász és matematikus 1543-ban megjelent, De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című művére, amely "megváltoztatta a világot". Emlékeztetett arra, hogy 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, mivel 400 éve annak, hogy Galileo Galilei először használt távcsövet csillagászati megfigyeléseihez, s felfedezéseivel a csillagászat hatalmas fejlődésnek indult. Ugyancsak 1609-ben jelent meg Johannes Kepler azon munkája, amelyben közölte első két törvényét a bolygók mozgásáról.
Knapp Éva, az ELTE Egyetemi Könyvtár Kéziratok és régi nyomtatványok osztályának vezetője, a tárlat rendezője elmondta, hogy a szeptember 30-ig látható kiállítással a csillagászat egy évszázadát, akkori jelenét kívánják bemutatni a közönségnek.
A tárlat három nagyobb egységre tagolódik: az első részben a korábbi évszázadok asztronómiával foglalkozó gondolkodóinak olyan írásai olvashatók, amelyek a 16. században is megjelentek. Ezeket követik a 16. századi művek, csaknem negyven dokumentum. A kiállítás zárásaként, egyfajta kitekintésként, következő században született eredményeket, köztük Galileo Galilei és Giovanni Battista Riccioli egy-egy alapvető munkáját is láthatják az érdeklődők.
A látogató megismerkedhet például a középkori arab és keresztény csillagászatnak a 16. században is fontosnak tartott műveivel, az 1468-1469-ben Hunyadi Mátyás udvarában élő és alkotó Johannes Regiomontanus munkáival, Petrus Apianus vagy Caspar Peucer, Kopernikusz vagy Tycho Brahe nyomtatásban megjelent munkáival is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap