Régi fényben fürdenek a régészeti emlékek
2009. augusztus 7. 11:26 New Scientist
A régészeti tárgyak befogadása a barlangfestményektől a római mozaikokig nagyban függ attól, hogy azok miként vannak bevilágítva - a múzeumok és rekonstrukciók pedig a legtöbb esetben mai fényforrásokat használnak erre. Ez egy új kutatás azonban őseink szemével láttatná a különböző helyeket.
Korábban
Alan Chalmerrs, a Warwicki Egyetem Digitális Laboratóriumának munkatársa most ezen a helyzeten szeretne változtatni: a portugáliai Conimbriga ókori romjait régészek és programozók segítségével egy olyan számítógépes szimulációban keltették életre, amely a mai fények helyett eredeti megvilágításukban jeleníti meg a dolgokat.
Ehhez első lépésben a mozaikjai és freskói miatt ismert, szinte teljesen érintetlen állapotban fennmaradt Források Házát rekonstruálták a virtuális térben. Bár ennek már korábbi újraalkotásai is lenyűgöző képet mutattak, Chalmers szerint itt az ideje, hogy mindezt őseink szemével nézzünk, akik reflektorok és elektromos fények helyett olajmécsekkel és apró lámpásokkal világítottak - ami pedig egész más világot vetít elénk.
A Leiriai Múszaki Egyetem, illetve Trás-os-Montes és Alto Douro Egyetemeinek hallgatói egy speciális szoftvert írtak ennek szimulálására - a vizsgálatok eredményeiről a Journal on Computing and Cultural Heritage legújabb számában közzétett cikkben számoltak be. A végeredmény lenyűgöző: a természetellenesen modern fényekkel ellentétben egy meleg és pulzáló fényforrást kaptak, ami a megjelenítésen túl egy másik ókori dilemmát is megválaszolt: hány ilyen lámpás kellhetett, hogy bevilágítsanak egy szobát.
Chalmers az eljárást azóta már Cap Blanc 15 ezer éves barlangrajzain is tesztelte, míg más kutatók is örülnek a programnak, hiszen az segíthet a múlt jobb megértésében is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 19:05
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai 18:05
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter 16:05
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin 14:20
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük 11:20
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap