Zárva marad idén a magyar királyi csontkamra
2009. augusztus 18. 12:42 Kovács Olivér
Nem nyitják fel ebben az évben a székesfehérvári romkertben azt a kőlapot, amely alatt a koronázó és temetkező bazilika feltárása során talált emberi maradványok, köztük az uralkodók csontjai találhatók.
Korábban
"Félmillió forintba kerül a kőlap felemelése és elcsúsztatása, s ugyanennyi a visszahelyezés költsége is, így nem tudjuk kigazdálkodni ezt az összeget" – mondta el a Szent István Király Múzeum igazgatója. Demeter Zsófia hozzátette: a felnyitott osszárium ugyan tavaly is sok embert vonzott, azonban a kőlap alatt található speciálisan kialakított kis terem elsősorban a maradványok megőrzését szolgálja, nem pedig bemutatóhely. "A csontoknak nem tesz jót, ha megemelkedik a hőmérséklet és páratartalom. A megfelelő klímát a föld alatti teremmel összeköttetésben lévő számítógéppel ellenőrizzük folyamatosan" – mondta a múzeumigazgató.
Az első királysírra 1848-ban, árokásáskor bukkantak az egykori székesfehérvári bazilika területén. A kőszarkofágban fekvő csontokat III. Béla és felesége, Antiochiai Anna maradványaként azonosították, Pestre szállították, majd a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) altemplomában helyezték el. Az elkövetkező évtizedek során előkerült emberi maradványok jó részét már nem sikerült azonosítani, össze is keveredtek.
1938-ban a romkert megnyitásakor a feltárások során talált emberi csontokat végül 85 ládában helyezték el az akkor kialakított közös sírboltban. 1984-ben felnyitották a kamrát és a ládákat, s a maradványokat tudományos, antropológiai vizsgálatoknak vetették alá. Ugyan a munka majd’ két évtizeden át tartott, a sok elért eredmény mellett a csontok szétválogatása és végső azonosítása a jelenkor tudományos színvonalán nem történhetett meg. Az osszáriumot jelenlegi formájában 2000 augusztusában adták át és szentelték fel. A maradványok itt találtak nyughelyet.
"Nem kell ahhoz lemenni az osszáriumba, hogy emlékezzünk a magyar állam első félezer évének uralkodóira" – véli Demeter Zsófia. "Tizenöt uralkodót temettek itt el, a többi között Szent Istvánt, Könyves Kálmánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást. Nem kell ahhoz fémládákat látni, hogy tisztelettel adózzunk emléküknek."
Még több részlet a műemlékem.hu oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 20:20
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap