Kultúrtörténeti séta a zsidó emlékek között

Vasárnap művészeti és kultúrtörténeti sétát szerveznek a védetté nyilvánított, felbecsülhetetlen értékeket őrző Salgótarjáni úti zsidó temetőben. A sétát Szegő Dóra szociológus vezeti, aki apjával, Szegő Györggyel közösen már írt egy Zsinagógák című könyvet is.

A Mazsike közleménye szerint a Salgótarjáni úti zsidó temetőt az Új Kerepesi úti Köztemető 55 hektáros elkülönített területén alakították ki 1874-ben, a temető főbejáratát Lajta Béla építész tervei szerint építették. A temető kialakítása után a zsidóság kiemelkedő jelentőségű családjai, személyiségei kaptak sírhelyet. Híres nagyiparos dinasztiák, a bankszektor ismert igazgatóinak családi kriptái, híres művészek nyugszanak "a növényzet misztikus, szinte dzsungelszerűen körbefonódott buja környezetében. Ebben az egzotikus, benőtt növényzetével misztikusnak ható temetőben" 1950-ben temettek utoljára - áll a közleményben.

Vasárnap este kultúrtörténeti sétát is szerveznek a terézvárosi zsidó emlékek között, amelyet Deák Gábor, a Mazsike vezetőségi tagja vezet. A találkozó a volt Balettintézet előtt, az Operaházzal szemben lesz. A séta során érintik a kerület északi sarkában lévő Nyugati pályaudvart, a Nagymező utcát, azaz a "pesti Broadwayt", ahol színházak és mulatók között forgolódhat a járókelő, majd innen a Világörökség részére, az Andrássy útra térnek, ahol a magyarországi zsidóság tevékenységét is tükrözik a neoreneszánsz bérpaloták és az előkertes, elegáns villapaloták. Áttekintik a hajdani pesti slágerek által megénekelt Király utca zsidó vonatkozású részeit is, amelyet a pesti kereskedők egykori főutcájának tekintettek.

Hétfőn este a Szombat Szalon keretében a folyóirat bemutatja Budapest-számát a Dob utcai Mumus kertben. Itt Bojár Iván András művészettörténész, Cselovszki Zoltán építész, Ladányi János szociológus kerekasztal-beszélgetést tart a városrehabilitációról. A beszélgetést Novák Attila és Gadó János, a Szombat szerkesztői vezetik. Az est során felolvasást is tartanak, amelyen szaxofonon közreműködik Vázsonyi János. Az est végén kóser libazsíros kenyér és tepertőkóstoló lesz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról