Sok ellenzője van az örmény-török megbékélésnek

2009. október 12. 10:42 MTI

Örményország és Törökország külügyminiszterei szombaton este Zürichben aláírták a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételét előirányzó egyezményt. amely diplomáciai kapcsolatok létesítését és a másfél évtizede lezárt közös határ megnyitását irányozza elő. A mindkét országban megtalálható nacionalisták azonban nem szimpatizálnak a békülés szándékával.

Korábban

Pénteken mintegy tízezer tüntető gyűlt össze az örmény főváros központjában, hogy tiltakozzék a szombati diplomáciai aktus ellen. A felvonulók plakátjain az alábbi jelmondatok voltak olvashatók: "Nem teszünk engedményt a törököknek!", illetve "A népirtás nem lehet alku tárgya!" "Még ha aláírják is szombaton a dokumentumokat, a lépéssel egyidejűleg megkezdjük a harcot azok parlamenti ratifikálása és megvalósítása ellen" - jelentette ki Kiro Manojan, az örmény ellenzéki Dasnak-Cutjun párt nevében a gyűlést szervező aktivista.

Omer Taspinar, a washingtoni Brookings Intézet török projektjeinek igazgatója úgy vélekedett, hogy az egyezmény aláírása alkalmasint a könnyebbik része a dolognak. A szövegben szereplő némely homályos megfogalmazás csupán arra szolgál, hogy lehetővé tegye a további párbeszédet a felek között. Később ezek könnyen válhatnak értelmezési vita forrásává még azután is, hogy az ankarai és a jereváni parlament - a várakozásnak megfelelően - ratifikálta az egyezményt.

A feszültséget és a várható negatív reagálásokat jól példázta az örmény államfőnek a libanoni és a franciaországi diaszpóra körében tett eheti látogatása. Szerzs Szárgszjánt "Áruló!" kiáltásokkal fogadták Párizs utcáin az örmények, akik elítélték a Törökországgal létesítendő diplomáciai kapcsolatok tervét. Csütörtökön Jereván központjában több tucat ember tiltakozott, elégetve a török-örmény megállapodást jelképező papírlapokat.

A dokumentum, amelyet Edvard Nalbandján örmény és Ahmet Davutoglu török külügyminiszter látott el aláírásával, csaknem egy évszázadnyi fagyos korszakot zár le Ankara és Jereván viszonyában. A megállapodás, amelyet várhatóan mindkét ország törvényhozása ratifikálni fog, megnyitja az utat a kétoldalú viszony javulása előtt, és rövid időn belül elvezethet az 1993 óta lezárt közös határ megnyitásához.

Az aláírási ceremónia több mint háromórás késedelmet szenvedett. A két fél között ugyanis délután vita támadt az aláírást követően felolvasandó miniszteri nyilatkozatok szövegéről. A közvetítésbe amerikai és svájci diplomaták is bekapcsolódtak. Helyi források szerint végül Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek sikerült átvágnia a gordiuszi csomót. Ő javasolta ugyanis, hogy az aláírás után egyik fél se tegyen nyilatkozatot. Nalbandjan és Davutoglu így beérte azzal, hogy nevük odakanyarítása után hosszasan rázták egymás kezét. A kétoldalú egyezmény aláírásán jelen volt - Clinton mellett - Szergej Lavrov orosz és Bernard Kouchner francia külügyminiszter, valamint Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője is.

A Zürichben aláírt dokumentum bizottság létrehozását irányozza elő a "történelmi dimenzió" megvitatása céljából. Ez a megfogalmazás az Oszmán Birodalomban (a mai Törökország jogelődjében) az örmények terhére elkövetett 1915. évi népirtást takarja. A szakértők vitája kiterjedne a "történelmi feljegyzések és levéltári anyagok elfogulatlan, tudományos igényű megvizsgálására", miáltal lehetővé válna a "létező problémák meghatározása és ajánlások megfogalmazása".

Megfigyelők ezt a mondatot Ankarának tett engedménynek tekintik. Örményország ugyanis azt állítja, hogy a népirtás tényét nemzetközi történészek is megerősítették, s az erről folytatott vita zsákutcába vezetne. Törökország tagadja, hogy 1915-ben népirtás történt volna; állítása szerint az örmények által közölt számadatok túlzottak, az áldozatok pedig a polgárháborúban vesztették életüket.

A két ország közötti megbékélés szempontjából fontos gesztus lehet az örmény elnöknek az a terve, hogy megtekinti a török és az örmény labdarúgó válogatott következő világbajnoki selejtező mérkőzését, amelyre Bursában, az Oszmán Birodalom 14-15. századi fővárosában kerül sor október 14-én. Szárgszján úgy fogalmazott: szívesen ott lenne a bursai stadion lelátóján, ha sikerül haladást elérni a közös határ megnyitásában.

Egy évvel ezelőtt Abdullah Gül török államfő Jerevánban megtekintette a két válogatott első összecsapását, amely a vendég törökök 2:0 arányú győzelmével ért véget.