Erdőirtás gyorsította fel a Nazca-kultúra eltűnését
2009. november 2. 20:12 MTI, The Guardian
A Nazca-vonalakat a perui sivatagban "felfestő" titokzatos nép kihívta maga ellen a sorsot, amikor másfél évezrede kivágta az erdőségeket - derül ki a tanulmányból, amely a Latin American Antiquity című szakfolyóirat hétfői számában látott napvilágot.
Korábban
A rejtélyes ábrák, a levegőből jól látható geoglifák a Limától 400 kilométerre délre található Nazca-sivatagban láthatók. Az állat- és emberábrázolások, növények, geometrikus minták i.e. 400 és i.sz. 650 között készültek, vélhetően rituális célokból.
Az Oxfordi Egyetem tudósai vezette kutatás szerint mintegy másfél évezreddel ezelőtt a Nazca-kultúra népe már képtelen volt megtermelni az élelmiszert, mivel a fák kivágása miatt megváltozott, túl szárazzá vált a völgyek klímája, ahol éltek. Korábban a Nazca-kultúra eltűnéséért némely régész az El Nino meteorológiai jelenséget kárhoztatta, amely özönvízszerű esőket és katasztrofális áradásokat hozott.
A térséget a Prosopis-nemzetséghez tartozó fa uralta, amelynek egyedei több száz évig is elélnek, s erős gyökérzetük akár 50 méter mélységbe lenyúlik víz után kutatva. E fafajta, megkötve a nitrogént, biztosította a föld termékenységét, megóvta a völgyet a szelektől, s gyökérzetével meggátolta, hogy az áradások lemossák a talaj felső rétegét. A helyi népesség azonban oly sok fát kivágott, hogy a földművelés számára új meg új területeket tisztítson meg, hogy felborította a kényes ökológiai egyensúlyt. "Az ókori dél-amerikai civilizáció, amely másfél évezreddel ezelőtt tűnt el, tevékenységével károsította a helyi törékeny ökörendszert" - hangsúlyozza az Oxfordi Egyetem közleménye.
A tanulmány rávilágít a jelenkori száraz, sivatagos területek fokozott védelmének szükségességére. "A történelem előtti kor hibái fontos tanulsággal szolgálnak számunkra abban, hogy hogyan bánjunk a jelenben a törékeny ökorendszerekkel" - hangsúlyozta Oliver Whaley, a tanulmány társszerzője annak kapcsán, hogy hétfőtől péntekig Barcelonában tanácskoznak 175 ország képviselői, akik a decemberi koppenhágai "klímacsúcsot" készítik elő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
- Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.